Vegyes arányos képviseleti rendszer
választási rendszer / From Wikipedia, the free encyclopedia
A vegyes arányos képviseleti rendszer (angolul: mixed-member proportional representation, rövidítve: MMP) egy olyan típusú vegyes választási rendszer, amelyben a választók két szavazattal rendelkeznek: az egyikkel egy egyéni választókerületben szavaznak helyi képviselőre, a másikkal egy országos vagy regionális pártlistára. A törvényhozásban elsősorban a körzetekben sikeres jelöltek, másodlagosan pedig a pártok jelöltjei töltik be a képviselői helyeket az egyes pártok országos vagy regionális szavazatainak aránya alapján.[1][2][3] A választókerületek képviselőit általában egyfordulós, relatív többségi szavazással vagy más többségi rendszerrel választják meg. Az országos vagy reégionális pártok képviselői mandátumai a legtöbb esetben pártlistáról származnak, hasonlóan a pártlistás arányos képviselethez . Listás mandátum megszerzéséhez a pártoknak általában meg kell szerezniük egy minimális számú választókerületi jelöltet, az országos pártszavazatok minimális százalékát vagy mindkettőt.
Az vegyes arányos rendszer abban különbözik az árokszendszertől, hogy az országos mandátumokat kompenzációs módon osztják ki a politikai pártoknak az arányos választási eredmények elérése érdekében, és abban különbözik a egyszavazatos vegyes rendszerektől, hogy a választók külön szavazhatnak helyi jelöltekre és országos pártokra. Vegyes arányos rendszer allatt a szavazatok 25 százalékát megszerző két párt 25 százalékos mandátumot szerezhet, még akkor is, ha az egyik párt több körzetet nyer, mint a másik. Az adott országban alkalmazott pontos rendszertől és az adott választás eredményétől függően a választás arányossága változhat.[4] Többletmandátumok (németül: Überhangmandate) csökkenthetik a rendszer arányosságát, bár ez kompenzálható további, kiegyenlítő pártlistás mandátumok hozzáadásával (németül: Ausgleichsmandate) az arányossági biztosítására.[5]
A mintát Németország vezette be, amely a második világháborút követően a szövetségi parlamenti (Bundestag) választásokon ezt a rendszert használja, és később több helyen is bevezették, például Bolíviában, Lesothóban és Új-Zélandon. Németországban, ahol szövetségi szinten és többnyire a tartományok szintjén is ezt a módszert alkalmazzák, a neve személyesített (egyéniesített) arányos képviselet (németül personalisiertes Verhältniswahlrecht). Kanada Québec tartományában 2007-ben fontolgatták egy MMP modell bevezetését,[6] amely itt angolul a compensatory mixed-member (kompenzációs vegyes) szavazási rendszer (franciául système mixte avec compensation vagy SMAC) nevet kapta. Az Egyesült Királyságban az MMP egy módosított, félarányos formáját Skóciában, Walesben és a londoni közgyűlésben additional member system-nek nevezik.,[7][8] és egyes országok az MMP egyszavazatos változatait használják. Ez a cikk elsősorban az MMP olyan kétszavazatos változatairól szól, amelynek célja, hogy megfelelő számú kompenzációs mandátummal arányos választási eredményeket érjen el (amihez adott esetben kiegyenlítő mandátumokat is alkalmazhat).