Vegyes választási rendszer
From Wikipedia, the free encyclopedia
A vegyes választási rendszer a választási rendszerek olyan fajtája, amely kombinálja a (általában helyi, egyéni választókerületi alapú) többségi és az (általában országos szinten alkalmazott, pártlistás) arányos képviselet elveit.[1] [2]
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A legjelentősebb vegyes választási rendszerek közé tartozik a vegyes arányos képviselet (MMP) és az árokrendszer, amely utóbbit vegyes többségi (MMM), továbbá párhuzamos szavazás (angolul parallel voting) néven is ismerik. A vegyes arányos rendszerek általában arányos választási eredményeket szülnek,[3] ami azt jelenti, hogy a szavazatok n%-át elnyerő politikai párt a mandátumok nagyjából n%-át kapja meg. Az árokrendszer általában általában félarányos eredményeket produkál: arányosabb, mint egy tisztán többségi rendszer, de kevésbé arányos, mint az MMP rendszer. Mind az árokrendszer, mind az MMP kétféle képviselői mandátumot eredményez: az egyik a pluralitás/többségi, a másik pedig a listás ághoz kapcsolódik.
A jelenlegi magyar vegyes választási rendszer se nem vegyes arányos, se nem árokrendszer, hanem egy korlátozottan kompenzatórikus töredékszavazat-visszaszámláló vegyes rendszer.