Új-Zéland
szigetország a Csendes-óceán délnyugati részén / From Wikipedia, the free encyclopedia
Új-Zéland (angolul: New Zealand; maoriul: Aotearoa, IPA: [aɔˈtɛaɾɔa]) két nagyobb és számos kisebb szigetből álló ország a Csendes-óceán délnyugati részén. Formailag monarchia, államfője az Egyesült Királyság uralkodója. Földrajzilag a Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is mintegy 1600–2000 km-re fekszik. A másik legközelebbi nagyobb szárazföld délen az Antarktisz. Északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek és Tonga szigetek helyezkednek el viszonylag közel. Területe Magyarország területének majdnem háromszorosa. Mivel igen távol esik minden földrésztől, Új-Zéland a legutolsó nagyobb, emberi letelepedésre alkalmas terület, amit az ember általában – a maorik révén –, majd pedig az európai ember meghódított. A hosszú elszigeteltség miatt Új-Zélandon az állatok és a növények különleges biodiverzitása alakult ki, igen sok endemikus, csak itt élő fajjal. Ezek közül a legismertebbek a különleges madárfajok. Az ország geológiailag rendkívül aktív területen fekszik, az itt húzódó törésvonalak mentén gyakoriak a földrengések és a vulkanikus kitörések.
Új-Zéland | |||
New Zealand (angolul) Aotearoa (maoriul) | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Isten óvja Új-Zélandot God Save the King (uralkodói himnusz) | |||
Fővárosa | Wellington | ||
d. sz. 41° 12′, k. h. 174° 00′-41.2, 174 | |||
Legnagyobb város | Auckland | ||
Államforma | monarchia | ||
Vezetők | |||
Uralkodó | III. Károly új-zélandi király | ||
Főkormányzó | Cindy Kiro | ||
Miniszterelnök | Christopher Luxon | ||
Hivatalos nyelv | új-zélandi angol, maori, új-zélandi jelnyelv | ||
Függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||
kikiáltása | 1947. november 25. | ||
Tagság | Lista
| ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 5 118 700 fő (2021. dec. 31.) | ||
Rangsorban | 124 | ||
Becsült | 5 185 000 fő (2022 [1]) | ||
Rangsorban | 124 | ||
Népsűrűség | 20 fő/km²[2] | ||
GDP | 2017[3] | ||
Összes | 201,5 milliárd amerikai dollár (52.) PPP: 186,5 milliárd nemzetközi dollár | ||
Egy főre jutó | 41 593 amerikai dollár (19.) PPP: 38 502 nemzetközi dollár | ||
HDI (2015) | 0,915[4] (13.) – magas | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 268 680 km² | ||
Rangsorban | 73 | ||
Víz | 2,1% | ||
Időzóna | Új-zélandi idő (UTC+12:00) Új-zélandi nyári idő (UTC+13:00) | ||
Egyéb adatok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
Pénznem | Új-zélandi dollár (NZD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | NZ | ||
Hívószám | 64 | ||
Segélyhívó telefonszám | 111 | ||
Internet TLD | .nz | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó | AS/NZS 3112 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-Zéland témájú médiaállományokat. | |||
A polinéziai bevándorlók a 13. század környékén telepedtek le először a szigeten, létrehozva az egyedi maori kultúrát. 1642-ben Abel Janszoon Tasman holland felfedező lett az első európai, aki megpillantotta a szigetet. Hosszú szünet után 1769-ben James Cook brit felfedező hajózott erre, és ő térképezte fel a szigetek fő körvonalait. Ezután európai bálnavadász, fókavadász és kereskedőhajók jártak erre. Elterjesztették a szigeteken a burgonyát és a puskákat, ezek az új ismeretek átalakították a maori társadalmat, súlyosbították a törzsi háborúkat a 19. század elején. 1840-ben a britek és a maorik aláírták a waitangi szerződést, amelynek következményeként Új-Zéland brit gyarmattá vált. A bevándorlók számával együtt szaporodtak a konfliktusok is. A válságokat politikai reformok követték, amelyek során a nők itt kaptak először a világon szavazati jogot.
Az 1930-as évektől már jóléti társadalmat hoztak létre. A második világháború után Új-Zéland csatlakozott Ausztráliához és az Egyesült Államokhoz az ANZUS biztonsági szerződésen keresztül, amelyet később az USA felbontott, mivel Új-Zéland csatlakozott a dél-csendes-óceáni nukleáris fegyvermentes övezetet létrehozó Rarotonga-egyezményhez. Az 1950-es években Új-Zélandon volt a világon a legjobb az életminőség, azonban 20 évvel később a gazdasága kissé lelassult, többek között az Egyesült Királyságnak az Európai Gazdasági Közösségbe való belépése eredményeképpen. Jelentős gazdasági átalakuláson esett át az ország az 1980-as években, amely során a protekcionista gazdálkodást felváltotta a szabadkereskedelmi gazdálkodás. Az egyetlen, domináns exportcikküket, a gyapjút, felváltották a tejtermékek, a hús és a bor. 2015-ben a vezető exportcikk a sűrített tej volt, ezt követte a birka- és kecskehús, a fagyasztott marhahús, a vaj és a nyers fa.[5]
Hivatalos nyelvei az angol, a maori és az új-zélandi jelnyelv.