Harmincéves háború
európai háborúk sorozata 1618-1648 között / From Wikipedia, the free encyclopedia
A(z első) harmincéves háború az egyik leghosszabb és legpusztítóbb háborúk sorozata volt az európai történelem során, ami 1618 és 1648 között zajlott. Elsősorban Közép-Európára és a Habsburg koronatartományokra terjedt ki, becslések szerint 8–11 millió közé tehető a katonai és civil áldozatok száma, akik csatákban, valamint éhínség vagy betegségek következtében vesztették életüket. A háború hatására egyes német területeken 50–70%-kal is visszaesett a népesség aránya, valamint jelentősen átalakult Európa politikai és vallási arculata.
Harmincéves háború | |||
Az európai vallásháborúk és a Habsburg−Bourbon rivalizálás része | |||
Fentről balról jobbra: a prágai defenesztráció (1618. május 23.) • II. Gusztáv Adolf halála a lützeni csatában (1632. november 16.) • holland csatahajók a downsi csata előtt (1639. október 21.) • a rocroi-i csata (1643. május 19.) | |||
Dátum | 1618. május 23. − 1648. május 15. | ||
Helyszín | Közép-Európa | ||
Casus belli | Második prágai defenesztráció | ||
Eredmény | Vesztfáliai béke | ||
Terület- változások | Franciaország, Poroszország és Svédország területeket szerez, Hollandia és Svájc függetlenedik a Német-római Birodalomtól | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Haderők | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Veszteségek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Harmincéves háború témájú médiaállományokat. |
Korábban kizárólag vallásháborúként tekintettek a harmincéves háborúra, ami a 16. században indult reformáció következtében alakult ki a protestánsok és a katolikusok között. Bár az 1555-ös augsburgi béke a Német-római Birodalomban viszonylagos vallásibékét teremtett, a következő időszakban a protestantizmus terjedésé destabilizálta a régiót. A modern történetírás elfogadja, hogy a harmincéves háború kirobbanásában a vallással és a birodalmi kormányzással szembeni ellenérzések fontos tényezők voltak, ám jelentősebb szerepet látnak az európai hegemóniáért vívott versengésben, ami az Ausztriát és Spanyolországot uraló Habsburg-, valamint a Franciaországot vezető Bourbon-házak között zajlott.
A háború kezdetének az 1618-as prágai defenesztrációt tekintjük, amikor is a katolikus II. Ferdinánd császár (egyben magyar és cseh király) helyére a Protestáns Uniót vezető V. Frigyes pfalzi választófejedelem lépett a Cseh Királyságban. Bár a cseh felkelést 1620-ra a birodalmi császári erők leverték, a konfliktus azonban átterjedt Pfalzra, valamint 1624-re kiújította a háborúskodást a spanyolok és hollandok között. A háborút záró vesztfáliai békeszerződés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének.
A harmincéves háborúval párhuzamosan zajló nagyobb katonai konfliktusok közé tartozik a németalföldi szabadságharc, a mantovai örökösödési háború, a francia–spanyol háború, valamint a holland–portugál és a portugál restaurációs háború is. A 20. század előtt ennél nagyobb pusztítással később csak a napóleoni háborúk jártak. Mivel az első és második világháború közti időszakot gyakran nevezik „második harmincéves háborúnak”, így az 1618–48 között zajló konfliktussorozatot első harmincéves háború névvel is illetik.