II. Louis de Bourbon-Condé
francia herceg, hadvezér / From Wikipedia, the free encyclopedia
II. Louis de Bourbon, Condé hercege (1646 előtt Enghien hercege; Párizs, Franciaország, 1621. szeptember 8. – Fontainebleau, Franciaország, 1686. december 11.), katonai győzelmei nyomán ismert még a Nagy Condé melléknéven (franciául: le Grand Condé), francia arisztokrata, a Bourbon-ház condé ágának legismertebb tagja, XIV. Lajos francia király és a 17. század egyik legkiválóbb hadvezére.
II. Louis de Bourbon | |
Condé hercegének portréja 1650 körül a versailles-i kastélyban | |
Uralkodóház | Bourbon-Condé |
Született | 1621. szeptember 8. Párizs, Franciaország |
Elhunyt | 1686. december 11. (65 évesen) Fontainebleau, Franciaország |
Édesapja | II. Henri de Bourbon |
Édesanyja | Charlotte Marguerite de Montmorency |
Házastársa | Claire Clémence de Maillé |
Gyermekei | Henri Jules de Bourbon |
Rendfokozata | Franciaország marsallja |
Háborúi | francia–spanyol háború, Fronde felkelés, devolúciós háború, holland háború |
Kitüntetései | Szentlélek-rend lovagja, Szent Mihály-rend lovagja |
Vallása | római katolikus |
II. Louis de Bourbon aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Louis de Bourbon témájú médiaállományokat. |
Már egészen fiatalon, 1642-től a francia gyermekkirály szolgálatában harcolt a harmincéves háborúban, az 1635–59-es francia–spanyol háborúban. 1643-ban a rocroi-i ütközetben jelentős és nagy hatású vereséget mért a győzhetetlennek tartott spanyol terciókra. A Fronde felkelés során Mazarin főminiszter ellen fordult. A lázadók vezéreként spanyol csapatok élén harcolt a francia királyi hatalom megszerzéséért. Távollétében halálra ítélték, birtokait elkobozták. Az 1659-es pireneusi békeszerződés után kegyelmet kapott, birtokait is visszakapta. XIV. Lajos szolgálatában királyi hadvezérként harcolt a devolúciós háborúban és a hollandok ellen vívott háborúban. Turenne marsall halála után rövid ideig az elzászi francia csapatok parancsnoka is lett.
A Nagy Condé katonai dicsőségén túl közismert volt, mint bőkezű művészetpártoló és mecénás. Rezidenciáját, a chantilly-i hercegi kastélyt (Chantilly, Oise megye) fényűző módon rendezte be és építette ki. Olyan korabeli kiemelkedő irodalmi alakokkal állt kapcsolatban, mint Molière és Jean Racine. Magánéletében ugyanakkor boldogtalan volt és elhidegülten éltek egymástól feleségével, Claire Clémence de Maillé-vel. Leszármazottai között vannak többek között a mai francia és olasz trónkövetelők, valamint Spanyolország és Belgium uralkodói is.