Vörös (heraldika)
heraldikai szín / From Wikipedia, the free encyclopedia
A vörös a színek közé tartozó heraldikai színezék. A címertanban szinte csak a cinóbervörös fordul elő. Az ennél halványabb vagy sötétebb árnyalatok külön nemheraldikus színekké váltak.
Névváltozatok:
veres (Nagy Iván V. 277., Bárczay 56.), piros (Nagy Iván IX. 138.), pirosuló (Nagy Iván V. 353.), halvány piros (Nagy Iván VI. 409.), roh , rőt (TESz III. 430. l.), vereslő (Nagy Iván V. 152), cláris színű[1] ['korallvörös'] (M. nyelvtört. 66.), vérszínű (Nagy Iván V. 276.), vér színű (Tört. segéd. 238.), vër színű (NySz I. 420.), vörhenyeges (Nagy Iván VII. 282., X. 138.), szederjes (NySz I. 1124.), karmazsinszínű (Biblia, Mózes II. 26: 31), gránát, pannus coccinus, scharlachrotes tuch (NySz I. 835.), skarlátszín [égőpiros, skarlátvörös] (TESz III. 553.), skárlát festék: coccinum, coccineus color, scharlachfarbe (NySz I. 835.), bíbor (Bertényi Új. m. 46.)
fr: gueules, r. fr: rouge (en: red), vermeil (en: vermilion), sinople, en: gules, de: Rot, r. de: Keln (Oswald 223.), Rubin, Rubinfarbe (Oswald 336.), Roth, la: rubeus, sanguineus, rufus, miniatum, cocceus
Rövidítések
A lengyel heraldikában a vörös a legelterjedtebb pajzsszín. A 16. századra a nemesi címerek csaknem felének a mezője volt vörös Lengyelországban, benne egy vagy több ezüst címerábrával.