Van, aki forrón szereti
Billy Wilder filmje (1959) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Van, aki forrón szereti (eredeti cím: Some Like It Hot) 1959-ben bemutatott fekete-fehér amerikai filmvígjáték. Billy Wilder alkotása a műfaj egyik klasszikusa. A főszerepeket Marilyn Monroe, Tony Curtis és Jack Lemmon játssza.
Van, aki forrón szereti (Some Like It Hot) | |
1959-es amerikai film | |
A Floridába tartó női zenekar | |
Rendező | Billy Wilder |
Producer | Billy Wilder |
Alapmű | Fanfares of Love |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | Billy Wilder I. A. L. Diamond |
Főszerepben | Marilyn Monroe Tony Curtis Jack Lemmon |
Zene | Adolph Deutsch |
Operatőr | Charles Lang |
Vágó | Arthur P. Schmidt |
Jelmeztervező | Orry-Kelly |
Díszlettervező | Ted Haworth |
Gyártás | |
Gyártó | Ashton Productions The Mirisch Corporation |
Ország | USA |
Nyelv | angol |
Forgatási helyszín | San Diego |
Játékidő | 120 perc[m 1] |
Költségvetés | 2 883 848 USD[1] |
Képarány | 1,66:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | United Artists Metro-Goldwyn-Mayer |
Bemutató | 1959. március 29. 1971. szeptember 25. (MTV1) |
Eredeti magyar adó | 1. szinkronnal: MTV1 Viasat 3 2. szinkronnal: TV3 (1996-1999) 3. szinkronnal: MGM |
Díj(ak) | 1 Oscar-díj 3 Golden Globe-díj |
Korhatár | II. kategória (F/5240/J) |
Bevétel | 25 000 000 USD[1] |
Kronológia | |
Kapcsolódó film | Fanfaren der Liebe (1951) |
További információk | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Van, aki forrón szereti témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A forgatókönyvet Wilder I. A. L. Diamonddal közösen Kurt Hoffmann Fanfaren der Liebe (A szerelem fanfárjai) című, 1951-es filmje alapján írta.[2] A forgatás 1958 augusztusától november elejéig tartott. Bár a rendező már második alkalommal dolgozott Monroe-val, a forgatás a színésznővel nem volt zökkenőmentes.
Az első tesztvetítésen a fogadtatás lesújtó volt, de Wilder a stúdió kérése ellenére sem változtatott a filmen. A hivatalos bemutatóra 1959 márciusában került sor New Yorkban, ahol a film jelentős szakmai és közönségsikert aratott.
A Van, aki forrón szeretit az Amerikai Filmakadémia hat kategóriában jelölte Oscar-díjra, amiből egyet el is nyert: Orry-Kelly mint a legjobb jelmeztervező vehette át a szobrocskát.[3] 1989-ben az Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága beválasztotta a filmet a Nemzeti Filmarchívumba.[3] Az Amerikai Filmintézet a filmet 2000-ben minden idők legjobb amerikai vígjátékának választotta, valamint a 100 legnagyobb amerikai filmje közé is besorolta.[4][5]