Téveszmés parazitózis
From Wikipedia, the free encyclopedia
A téveszmés parazitózis, vagy más néven Ekbom-szindróma, illetve régies nevén bőrférgességi téboly[1][2] olyan pszichózis, amelynek áldozatai erős téveszmében szenvednek arról, hogy parazitákkal fertőzöttek, míg a valóságban ilyen paraziták nincsenek jelen a szervezetükben.[3] Nagyon gyakran e képzeletbeli parazitákat úgy írják le a betegek mint a bőrön vagy a bőr alatt mászó rovar. Ezeknek a téveszméknek, tévhiteknek az esetek jelentős részében a bőrön illetve az alatt megtapasztalt zsibbadás érzése is alapot ad.
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
Téveszmés parazitózis | |
Szinonimák | Ekbom szindróma, bőrférgességi téboly |
Latinul | delirium parasitosis |
Angolul | delusional parasitosis |
Epidemiológia | |
Földrajzi előfordulás | az egész világon |
Leírás | |
Érintett szervek | agy, bőr |
Etiológia | genetikai, idegfejlődési és biokémiai zavarok, pszichoszociális nehézségek |
Főbb tünetek | "bogarak mászkálnak rajtam" érzés, vetkőzés, bőrön vakaródzás nyomai, bizsergés a bőrön, viszketés bőrtünetek nélkül, ingerlékenység, átlagos környezeti ingerekre heves reakció, ítélőképesség csökkenése, érzékcsalódások és téveszmék, szorongás, düh, alvászavar, hangulati nyomottság, bizarr magatartás, |
Diagnosztika | klinikai pszichodiagnosztika, tünetbecslő skálák segítségével, bőrvizsgálat |
Adatbázisok | |
DiseasesDB | 9622 |
MedlinePlus | 000928 |
eMedicine | derm/939 |
A téveszmés parazitózis tünetei jól elkülöníthetők a tényleges paraziták okozta bőrfertőzésektől, mint például a rühösség, illetve a Demodex-fertőzés stb.[4][5]
A betegség másik neve Ekbom-szindróma, mely Karl Axel Ekbom svéd neurológustól származik,[6] aki 1937-ben és 1938-ban megjelent tanulmányában számolt be erről a betegségről. Használják szinonimaként még a Wittmaack-Ekbom szindróma kifejezést, melyet más néven nyugtalan láb szindrómaként is ismernek. A téveszmés parazitózist és a nyugtalan láb szindrómát egyaránt kutatta Ekbom, és utóbbi betegségnél is leírta a szenvedők tüneteiről, hogy néha úgy érzik, mintha a "hangyák az ereikben" érzést élnének át; de ezek a tünetek két teljesen különböző betegséget jelölnek. Míg a nyugtalan láb esete fizikai állapotra azaz fizikai okokra vezethető vissza, addig a téveszmés parazitózis pszichés állapot.
A téveszmés parazitózisban szenvedő betegek kényszerképzeteik miatt gyakran először nem pszichiáterekhez fordulnak segítségért,[2] hanem a bőrgyógyász, állatorvos, kártevőirtó szakemberek, vagy entomológus[7] segítségét kérik. Mivel e betegség kényszerképzetei és tüneti kórképe szinte egyáltalán nem ismert a laikusok számára, így gyakran előfordul, hogy szakorvos hiányában a diagnosztizálás eredménytelen marad, vagy hibásan diagnosztizálják a betegséget.