Twist Olivér (regény)
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Twist Olivér (eredeti címén Oliver Twist vagy The Parish Boy's Progress) Charles Dickens angol író második regénye, amelyet Richard Bentley adott ki 1838-ban. A mű főszereplője Twist Olivér, egy árva kisfiú, aki előbb egy dologházban éli szomorú és kilátástalan életét, majd egy temetkezési vállalkozó veszi a gondjaiba. Olivér végül megszökik, és eljut Londonba, ahol találkozik Jack Dawkinsszal, az Agyafúrt Vagánnyal, egy zsebtolvajbanda vezetőjével. Dawkins elvezeti őt az idős Fagin rejtekhelyére, akitől a banda valamennyi tagja a mesterséget tanulta. Olivér ekkor még nem tudja, hogy amit a banda tagjai tesznek, törvénytelen.
Twist Olivér | |
Az 1838-as első kiadás címlapja George Cruikshank illusztrációja | |
Szerző | Charles Dickens |
Eredeti cím | Oliver Twist, or, The Parish Boy's Progress |
Ország | Egyesült Királyság |
Nyelv | angol |
Műfaj | regény |
Előző | A Pickwick Klub |
Következő |
|
Kiadás | |
Kiadó | Richard Bentley |
Kiadás dátuma | 1838 |
Magyar kiadó | Révai Testvérek, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Kossuth Kiadó |
Magyar kiadás dátuma | 1843, 1904, 1975, 2005, 2009 |
Fordító | Gondol Dániel, Bálint György (író), Ottlik Géza, Szentkuthy Miklós |
Illusztrátor | George Chruicksank |
Média típusa | könyv |
Külső hivatkozások | |
A könyv a MEK-ben | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Twist Olivér témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
„Twist Olivér” lehetséges további jelentéseiről lásd: Twist Olivér (egyértelműsítő lap). |
A Twist Olivérben Dickens a bűnözőkről és erkölcstelen életükről egyáltalán nem festett romantikus képet.[1] Épp ellenkezőleg: azáltal, hogy lerántotta a leplet a korabeli London árva gyermekeinek nagyon is sanyarú sorsáról és a velük való kegyetlen bánásmódról, műve nemzetközi viszonylatban is súlyos aggodalmakat váltott ki, melyet olykor a nagy londoni árvakrízis néven is említenek. (Dickens idejében Londonban rengeteg árva gyermek élt.) A könyv alcíme (magyarul: A szegényházi fiú útja) utalás John Bunyan A zarándok útja című, 1678-ban megjelent vallásos művére, illetve William Hogarth festő 18. századi két karikatúra-sorozatára (A korhely útja; A szajha útja) is.[2]
A mű korai példája a társadalmi regény típusának; felhívja olvasói figyelmét a korabeli súlyos problémákra, úgymint a szegénytörvény, a gyermekmunka, a gyermekek bűnöző életmódra kényszerítése és az utcagyermek fogalma. A regény sajátos fekete humorral és szarkazmussal átszőtt története a kor képmutatásait gúnyolja ki. Elképzelhető, hogy megírását Robert Blincoe angol szerző 1830-as években írt önéletrajza ihlette, amelyben az író saját, dologházban töltött, rendkívül nehéz gyermekéveiről is beszámol. Mivel Dickens maga már gyermekként is dolgozott, innen is kaphatott ihletet a Twist Olivér papírra vetéséhez.
A regénynek számos mozifilmes és televíziós feldolgozása létezik, valamint egy nagyon sikeres musical is, ez utóbbi filmes adaptációja 1969-ben hat Oscar-díjat nyert.