Szent Maron
From Wikipedia, the free encyclopedia
Szent Maron más néven Maroun vagy Maro (Szír: ܡܪܘܢ, Mārūn; arab: مارون; latin: Maron; görögül: Μάρων), (Syria prima, 4. század – Levante, 410) szíriai keresztény remete szerzetes volt[1] a Torosz-hegységben, akinek követői halála után vallásos keresztény mozgalmat alapítottak, amely a Szentszékkel és a katolikus egyházzal teljes közösségben álló szíriai maronita egyház néven vált ismertté.[2] Az ebből a mozgalomból kinőtt vallási közösség a mai maroniták.
Szent Maron | |
Születése | |
4. század Syria prima | |
Halála | |
410 Levante | |
Tisztelete | |
Ünnepnapja | február 9. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Maron témájú médiaállományokat. |
Szent Maront gyakran ábrázolják fekete szerzetesi ruhában, lógó stólával, hosszú koronás vesszővel, amelyet egy kereszttel díszített földgömb koronáz. Ünnepe és emléknapja a maronita egyházban február 9-én van.[1] Még az 5. században kolostort építettek az Orontész folyó torkolatának közelében élő szírek az Áldott Maronnak vagy Libanoni Szent Maronnak is nevezett remete sírja felett. A maronita keresztényeket a történelem során gyakran üldözték. A 21. században Libanonban élnek nagy számban maronita keresztények.