Recceswinth nyugati gót király
nyugati gót király / From Wikipedia, the free encyclopedia
Recceswinth, más írásmóddal Reccesuinth, Recisvinth (? – 672. szeptember 1.[1][2]) nyugati gót társkirály 649-től, király 653-tól haláláig. Kiadta a Lex Visigothorumot, amely megteremtette a gótok és a rómaiak egyenlőségét.[3] Uralma alatt felbomlott a szövetség a király és az egyház között,[3] az egyházi és világi nagybirtokok közeledése pedig a királyi hatalom gyöngüléséhez vezetett.[3]
Recceswinth | |
Nyugati gót király | |
Uralkodási ideje | |
649. január 20. – 672. szeptember 1. | |
Elődje | Chindaswinth |
Utódja | Wamba |
Életrajzi adatok | |
Született | nem ismert |
Elhunyt | 672. szeptember 1. Gerticos |
Nyughelye | Toledo Cathedral |
Édesapja | Chindaswinth |
Édesanyja | Rekiberga |
A Wikimédia Commons tartalmaz Recceswinth témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Chindaswinth király fiaként született, és 649-ben édesapja maga mellé vette társkirálynak.[4] Ez, úgy látszik, minden forradalom nélkül ment végbe;[4] csak az agg király halála után keltek föl a baszkok, de ezeket sikerült lecsendesíteni.[4] Recceswinth jelleme a szelídség volt;[4] ellenségeinek megbocsátott[4] s az adózó nép terhein könnyíteni törekedett.[4] Őalatta váltak az egyházi összejövetelek formális országgyűlésekké;[4] a nyolcadik toledói zsinaton már nemcsak a papság, hanem a nemesség is részt vett.[4] Ettől fogva a zsinati határozatok a frank capitulárék jellegét öltötték magukra.[4] A király nyitotta meg az ülést s tette meg az előterjesztéseket, melyeket azután megvitattak s határozatokká emeltek.[4] A királyválasztás joga a nemességet, a püspököket és az udvarnagyokat illette meg.[4] Az uralkodónak kötelességévé tették, hogy a katolikus vallást a zsidók és eretnekek ellenében védje meg, s uralkodása előtt esküt tegyen.[4] Ezenkívül még három zsinatot tartottak az ő idejében. Általában Recceswinth inkább a béke műveire s célszerű törvények alkotására fordította minden igyekezetét.[4]