Rajnai frankok
From Wikipedia, the free encyclopedia
Rajnai frankok (avagy ripuári frankok a rīp- ‚part‘ latin szóból; Köln térségében „kölni frankok”) a történelemtudomány hagyományos megnevezése a frank nép két vagy három csoportból álló részének. Ezek a későókor és a koraközépkor közötti átmeneti időszakban Nyugat- és Középeurópa legnagyobb germán törzsévé nőtték ki magukat. A rajnai frank törzs több kisebb népcsoport egyesüléséből jött létre a 4. század során. A fő szállásterületük a Rajna mentén húzódott és a folyó után kapták a nevüket is. A folyó mentén Kölntől kiindulva Mainzon át Wormsig és Speyerig terjeszkedtek.[1] Ezzel szemben Matthias Springer történész azon a véleményen van, hogy a frankok két- illetve három résztörzsre való osztása csupán téves kutatási eredményekből adódik, ami a későközépkori források helytelen értelmezésére vezethető vissza.[2]