Péter evangéliuma
egy újszövetségi apokrif irat / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Péter evangéliuma, vagy a Péter szerint evangélium (ógörögül: κατά Πέτρον ευαγγέλιον) egy újszövetségi apokrif irat.
A mű – melynek keletkezési idejét a 2. század végére teszik – ugyan ismert volt a korai egyházatyák előtt, de később elveszett.[1] Létezését igazolja, hogy az 1886–1887-es[2] ásatásoknál jelentéktelen töredékei előkerültek.[1] A mű a szenvedéstörténetet meséli el Pilátus kézmosásától Jézus feltámadásáig. A temetést a zsidó formaságokra ügyelve, nagy részletességgel írja le. A feltámadás a Péter evangéliuma szerint Jézus ellenségei előtt történt óriási eseményként. A műből zsidóellenes vélekedések olvashatóak ki, a szerző feltehetően a görög világot kívánta meggyőzni igazáról.[2]