Orbán Viktor
(1963) magyar jogász, politikus, országgyűlési képviselő, miniszterelnök / From Wikipedia, the free encyclopedia
Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus, 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.[1]
Orbán Viktor | |
2023-ban | |
Született | Orbán Viktor Mihály 1963. május 31. (61 éves) Székesfehérvár |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Lévai Anikó (1986–) |
Gyermekei | öt gyermek: Ráhel • Gáspár • Sára • Róza • Flóra |
Szülei | Sípos Erzsébet Orbán Győző |
Foglalkozása | jogász • politikus |
Iskolái |
|
Kitüntetései | lásd díjak, elismerések szakasz |
A harmadik magyar köztársaság 8. miniszterelnöke | |
Hivatalban Hivatalba lépés: 2010. május 29. | |
Helyettes | Semjén Zsolt (2010–) Navracsics Tibor (2010–2014) Pintér Sándor (2018–) Varga Mihály (2018–) |
Köztársasági elnök | Sólyom László (2010) Schmitt Pál (2010–2012) Kövér László (2012, ideiglenesen) Áder János (2012–2022) Novák Katalin (2022–2024) Kövér László (2024, ideiglenesen) Sulyok Tamás (2024–) |
Előd | Bajnai Gordon |
A harmadik magyar köztársaság 4. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1998. július 6. – 2002. május 27. | |
Köztársasági elnök | Göncz Árpád (1998–2000) Mádl Ferenc (2000–2002) |
Előd | Horn Gyula |
Utód | Medgyessy Péter |
Politikai pályafutása | |
Párt | MSZMP
|
Választókerület |
|
Orbán Viktor aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Viktor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1988-ban a Fidesz egyik alapító tagja volt. A Nagy Imre és társai újratemetésén, 1989. június 16-án elmondott beszéde tette országszerte ismertté nevét és pártját.[2][3] 1993-ig a Fidesz választmányának tagja. 1993 és 2000 között, illetve 2003 óta a párt elnöke. 1990-től országgyűlési képviselő, 1990 és 1994 között a Fidesz frakcióvezetője. 1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé,[4] 2002-től 2012-ig az Európai Néppárt egyik alelnöke, 2021-től a Centrista Demokrata Internacionálé (wd) alelnökeinek egyike.[5]
2010-es miniszterelnökké választása óta egyes nyugati és hazai, kormánytól független vezető médiumok gyakran autokrataként vagy (populista) diktátorként jellemzik.[6] Jogi tanulmányait követően szerzett doktori címét jelenleg nem használja.[7]