Obeliszk (építészet)
általában négyzetes alakú kőoszlop / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az obeliszk (a görög ὀβελίσκος – obeliszkosz szóból,[1] ami az ὀβελός – obelosz, 'nyárs, szög, hegyes oszlop' kicsinyítő képzős alakja[2]) magas, felfelé keskenyedő, négyzet keresztmetszetű kőoszlop, amely gúla alakú csúcsban végződik; ókori egyiptomi napszimbólum. Csúcsát, amelyen először csillant meg a reggeli napfény, fém- (legtöbbször arany-) lapokkal fedték be, törzsére a napistenhez szóló imákat véstek. Az egyiptomi templomokban gyakran egy pár obeliszk állt a pülón előtt. Az ókori obeliszkek gyakran monolitikusak voltak (egy kőből kifaragottak), napjainkban leginkább több kőből rakják össze, és üregesek is lehetnek.