Kreatin
From Wikipedia, the free encyclopedia
A kreatin egy magas nitrogéntartalmú, négy szénatomos szerves sav, amely alapvető szerepet játszik a sejtek, legfőképpen az izomrostok energiaellátásában. Utóbbiak tartalmazzák a szervezet teljes kreatinkészletének hozzávetőlegesen 95%-át. A név a görög kreasz (κρέας = hús) szóból ered.[1]
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve, vagy egyes megfogalmazásai reklámízűek. Indoklás: Ez a szócikk eredetileg egy konkrét BioTechUSA terméket feldolgozó szócikkből lett átmentve, az eredeti szócikk nevezetesség hiányában és mint feltételezhetően bújtatott reklám törlésre került. A sportélettani hatások vélhetően nem kellő objektivitással íródtak. (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | (2015 januárjából) |
Nem tévesztendő össze a következővel: kreatinin. |
Kreatin | |||
A kreatin szerkezeti képlete | |||
A kreatin pálcikamodellje | |||
Szabályos név | 2-[karbamimidoil(metil)amino]ecetsav | ||
Más nevek | N-karbamimidoil-N-metilglicin; metilguanidoecetsav | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 57-00-1 | ||
PubChem | 586 | ||
ChemSpider | 566 | ||
EINECS-szám | 200-306-6 | ||
DrugBank | DB00148 | ||
KEGG | C00300 | ||
MeSH | Creatine | ||
ChEBI | 16919 | ||
RTECS szám | MB7706000 | ||
ATC kód | C01EB06 | ||
| |||
InChIKey | CVSVTCORWBXHQV-UHFFFAOYSA-N | ||
Beilstein | 907175 | ||
Gmelin | 240513 | ||
UNII | MU72812GK0 | ||
ChEMBL | 283800 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C4H9N3O2 | ||
Moláris tömeg | 131,13 g/mol | ||
Megjelenés | fehér kristályok | ||
Szag | szagtalan | ||
Olvadáspont | 255 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 13,3 g l−1 (18 °C-on) | ||
Savasság (pKa) | 3,429 | ||
Lúgosság (pKb) | 10,568 | ||
Izoelektromos pont | 8,47 | ||
Megoszlási hányados | −1,258 | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH | −538,06–−536,30 kJ mol−1 | ||
Égés standard- entalpiája ΔcH | −2,3239–−2,3223 MJ mol−1 | ||
Standard moláris entrópia S | 189,5 J K−1 mol−1 | ||
Hőkapacitás, C | 171,1 J K−1 mol−1 (23,2 °C-on) | ||
Farmakokinetikai adatok | |||
Biológiai felezési idő | 3 óra | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Xi | ||
R mondatok | R36/37/38 | ||
S mondatok | S26, S36 | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon alkánsavak | szarkozin dimetiglicin glikociamin N-metil-d-aszparaginsav β-metilamino-l-alanin | ||
Rokon vegyületek | kreatin-foszfát dimetilacetamid | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Nem tévesztendő össze a következővel: kreatinin. |
A vegyület az emberi szervezetben aminosavak – arginin, glicin és metionin – felhasználásával képződik.[2] Kémiai szerkezetét tekintve guanidinszármazék és jellemző rá, hogy tautomerizációval kreatininné alakulhat. Az újonnan szintetizált kreatin mellett a szervezet számára forrásul szolgál még a táplálékkal – elsősorban hússal és étrend-kiegészítőkkel – bejuttatott mennyiség is.[3] Az energiaháztartásban elfoglalt központi helyzete annak köszönhető, hogy a kreatinból kreatin-foszfát képződik és a róla lehasadó foszfátcsoport utánpótlást jelent az ATP (adenozin-trifoszfát) képződéséhez.