Ikóniumi Szultánság
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között. Fővárosa a Bizánci Birodalomtól elhódított Ikonion (latinosan Ikónium, ma Konya), majd rövid ideig Nikaia (ma İznik), később újra Konya volt, de mivel a rúmi szultánok sokat mozogtak, időnként más városok is szolgáltak fővárosként, mint Kaiszareia (Kayseri) vagy Szebaszteia (Sivas).
Ikóniumi Szultánság | |||||
سلجوقیان روم 1077 – 1307 | |||||
| |||||
Az Ikóniumi Szultánság 1240-ben. | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | |||||
Terület | (1243) 400 000 km² | ||||
Hivatalos nyelvek | perzsa, török | ||||
Államvallás | iszlám | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | szultánság | ||||
Dinasztia | Szeldzsuk-dinasztia | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikóniumi Szultánság témájú médiaállományokat. |
Fénykorában területe a mai Antalya (görögül Attaleia) és Alanya (Kalonorosz) közti földközi-tengeri tengerparttól Közép-Törökországon keresztül a fekete-tengeri Sinop (Szinopé) városáig terjedt. Keleten más török államokat bekebelezve a Van-tóig nyúlt. Nyugaton Denizliig és az égei medence kapujáig terjedt.
A Rúm (vagy törökül Rüm) arab szó, a Római Birodalmat és a magát ugyanígy nevező Bizáncot jelöli. A szeldzsukok azért nevezték a szultánságot rómainak, mert Bizánctól elhódított területen alapították meg az 1070-es években.[1] A mai török történészek inkább az „anatóliai szeldzsuk szultánság” (Anadolu Selçukluları) vagy újabban a „törökországi szeldzsukok” elnevezéseket kedvelik.