Hugo von Hofmannsthal
osztrák költő, novellista, drámaíró / From Wikipedia, the free encyclopedia
Hugo von Hofmannsthal (eredetileg Hugo Laurenz August Hofmann, Edler von Hofmannsthal, írói nevén Loris, Loris Melikow, Theophil Morren) (Bécs, 1874. február 1. – Rodaun bei Wien, 1929. július 15.) osztrák költő, novellista, drámaíró.
Hugo von Hofmannsthal | |
Született | 1874. február 1.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7][8] |
Elhunyt | 1929. július 15. (55 évesen)[1][9][2][3][4] Rodaun[10] |
Álneve |
|
Állampolgársága | |
Házastársa | Gertrud Schlesinger (1901. június 1. – )[11][12] |
Gyermekei | három gyermek:
|
Szülei | Anna von Hofmannsthal Hugo von Hofmannsthal |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Halál oka | agyi érkatasztrófa |
Sírhelye | Cemetery Kalksburg (Hugo von Hofmannsthal's grave, Gruppe 1, Nr. 49)[13][14] |
Hugo von Hofmannsthal aláírása | |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Hugo von Hofmannsthal témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugo von Hofmannsthal témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Apja bankigazgató volt, jómódban éltek. Hofmannsthal csodagyerek volt, már tizenévesen jelentek meg versei. Egy Bécs környéki, csendes házban élt. Nem sok minden történt vele, de sokat olvasott. Hermann Bahr kritikus, drámaíró fedezte fel Arthur Schnitzlerrel együtt. Stefan George szimbolista mozgalmához csapódott 1892-ben. Később Richard Strauss-szal dolgozott együtt. Az első világháború alatt katona, majd diplomata volt, azután Bécsben élt. Max Reinhardt rendezővel működött együtt; a Salzburgi Ünnepi Játékokon adták elő két legismertebb darabját: az Akárkit és a Salzburgi nagy világszínházat.
Kosztolányi Dezső írja róla: „Verseinek száma elenyésző a drámai alkotásaival szemben, de azért csak lírikus és egyéniségét a verseiből ismerhetjük meg. Arisztokratikus, márványhideg, klasszikus és stilizált. Mélyről felfakadó szavaiban évek tartalmát és érzésenergiáját sűríti össze”.[15]