Gene Wilder
amerikai színházi és filmszínész, rendező, forgatókönyvíró és író / From Wikipedia, the free encyclopedia
Gene Wilder (született Jerome Silberman) (Milwaukee, Wisconsin, 1933. június 11. – Stamford, Connecticut, 2016. augusztus 29.) Primetime Emmy-díjas amerikai színházi és filmszínész, rendező, forgatókönyvíró és író.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Gene Wilder | |
1970-ben | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Jerome Silberman |
Született | 1933. június 11. Milwaukee[1][2] |
Elhunyt | 2016. augusztus 29. (83 évesen) Stamford[2] |
Házastársa | Mary Mercier (1960–1965) Mary Joan Schutz (1967–1974) Gilda Radner (1984–1989) Karen Boyer (1991–2016) |
Pályafutása | |
Iskolái |
|
Aktív évek | 1961–2015 |
Díjai | |
Emmy-díj | Legjobb vendégszínész (vígjátéksorozat) Will és Grace (2003) |
További díjak |
|
Gene Wilder aláírása | |
Gene Wilder weboldala Gene Wilder IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gene Wilder témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Színpadon kezdte pályafutását, de már 1967-ben debütált a Bonnie és Clyde című filmben. Első nagyobb szerepe Leopold Bloom volt 1967-ben a Producerek című filmben.
Ez a film a kezdete volt annak a termékeny együttműködésnek, ami közte és Mel Brooks író-rendező között kialakult. Ezek között volt az 1974-es Ifjú Frankenstein, aminek a forgatókönyvére mindketten Oscar-díj jelölést kaptak a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában.
Gene Wilder ismertté vált Willy Wonka megformálásával a Willy Wonka és a csokigyár (1971) című filmben,[3] és a Richard Pryorral együtt játszott filmekben, ezek: a Száguldás gyilkosságokkal (1976), Dutyi dili (1980), Vaklárma (1989) és a Folt a zsákját (1991) voltak. Wilder a filmjei közül többet maga írt és rendezett, ezek között volt például A piros ruhás nő (1984).
Feleségül vette Gilda Radner színésznőt, majd annak halála után (amit petefészek-rák okozott) aktív szerepet vállalt a rákmegelőzés propagálásában, és létrehozta a Gilda Radner petefészek-rák vizsgálati központot Los Angelesben, és egyik alapítója volt a Gilda's Club-nak.[4]
Későbbi évei során figyelme az írás felé fordult, megírta visszaemlékezéseit, ami 2005-ben jelent meg Kiss Me Like A Stranger: My Search for Love and Art címmel.
Unokaöccse szerint a halálát Alzheimer-kór okozta.[5]