Gardar Svavarsson
svéd származású viking, aki jelentős szerepet játszott Izland felfedezésében / From Wikipedia, the free encyclopedia
Gardar Svavarsson (Garðar Svavarson) svéd származású viking, aki jelentős szerepet játszott Izland felfedezésében. Ő volt Naddoddur után a második skandináv hajós, aki elérte a szigetet.
Izlandi személynév. A második tagja apai vagy anyai név, és nem családnév. Az izlandi nyelvben hivatalos megszólításként a keresztnév használatos. Ábécérendbe is eszerint rendezik azokat. |
A Haukr Erlendsson által szerkesztett Landnámabók szerint Svavar fia Gardar földbirtokos volt Sjællandon (Dánia), felesége pedig a Hebridákról származott. A 860-as években többször bejárta a szigetvilágot, hogy felesége halála után apósával szemben érvényesítse örökségét. Hajója azonban egyszer viharba került és messzire sodródott a Hebridáktól. Ezen út során érte el Izland keleti partjait.
Gardar ezután körbehajózta a szigetet. Ő volt az első, aki megállapította Izlandról, hogy sziget. A Skjálfandi-öbölnél kötött ki és áttelelt Izlandon. E helynek ma Húsavík a neve.
Az áttelelés során egyik embere, Náttfari és egy rabszolga, valamint egy rabszolgalány elhagyták Gardart és önállóan letelepedtek egy közeli völgyben, amit Nattfaravíknek neveztek el. Tulajdonképpen ők lettek Izland első állandó telepesei – ha az ír szerzeteseket nem tekintjük állandó lakosoknak – de az izlandi hagyomány mégsem így őrizte meg nevüket, valószínűleg alacsony származásuk miatt.[1]
Gardar a tél végén elhajózott és elhíresztelte Izland szépségét. A szigetet magáról Garðarshólminak, Garðar szigetének nevezte el. Gardarral kapcsolatban ismeretes még, hogy fia, Uni, Izlandra vándorolt és unokája a Hróar nevet viselte.