Dopamin
From Wikipedia, the free encyclopedia
A dopamin a testben termelődő vegyület, mely a szervezet mindkét jelátviteli rendszerében (a hormon- és idegrendszerben) szerepet játszik.
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2014 februárjából) |
Dopamin | |||
IUPAC-név | 4-(2-aminoetil)benzol-1,2-diol | ||
Más nevek | 2-(3,4-dihidroxifenil)etilamin; 3,4-dihidroxifenetilamin; 3-hidroxitiramin; DA; Intropin Revivan; Oxitiramin | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 51-61-6 | ||
ChemSpider | 661 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C8H11NO2 | ||
Moláris tömeg | 153,178 g/mol | ||
Olvadáspont | 128 °C (401 K) | ||
Oldhatóság (vízben) | 60,0 g/100 ml (szilárd) | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az idegrendszerben neuroendokrin-transzmitteri és neurotranszmitteri szerepet tölt be,[1][2] aktiválva a dopamin-receptorokat. Az agyban neurohormonként és idegsejtek közötti ingerületátvivő vegyületként van jelen (azaz neurotranszmitter). Az emlősök központi idegrendszerében négy fő forrása van: a ventrális tegmentális terület (VTA), a feketeállomány (substantia nigra), a retrorubrális terület és a hipotalamusz.[1] Emellett a retinában is megtalálható.[3]
Fő szerepe hormonként, hogy gátolja a prolaktin felszabadulást a hipofízis elülső lebenyéből.
Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban. A Parkinson-kór neurológiai oka a középagyi dopaminsejtek pusztulása.