Carl Wilhelm Scheele
német származású, svéd kémikus / From Wikipedia, the free encyclopedia
Carl (Karl) Wilhelm Scheele (Stralsund, 1742. december 9. – Köping, 1786. május 21.) német származású, svéd kémikus, az oxigén felfedezője. Elsőnek állította elő az általa tűzlevegőnek nevezett oxigént 1772-ben. A felfedezéséről írt „Chemische Abhandlung von der Luft und dem Feuer” című 1775-ben írt könyve azonban csak 1777-ben jelent meg, s emiatt az elsőséget Joseph Priestley 1774-ben kiadott művével szemben elveszítette. Gyógyszerésznek tanult, majd svéd gyárakban dolgozott. Saját gyógyszertárát 1776-ban Köpingben nyitotta meg, s emellett a legegyszerűbb segédeszközökkel a laboratóriumában több állati és növényi eredetű savat fedezett fel és állított elő. 1770-től a kémia számos területével foglalkozva együttműködött T. O. Bergman professzorral.
Carl Wilhelm Scheele | |
Született | 1742. december 9.[1][2][3] Stralsund[4][2][3] |
Elhunyt | 1786. május 21. (43 évesen)[2][5][6][7][8] Köping[2] |
Állampolgársága | svéd |
Házastársa | Sara Margarethe Pohl |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Uppsalai Egyetem |
Halál oka | mérgezés |
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Wilhelm Scheele témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |