Bolyai János
(1802–1860) magyar matematikus és hadmérnök / From Wikipedia, the free encyclopedia
Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök. Bolyai Farkas fia és egyben tanítványa. A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”,[1] „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”.[2]
Bolyai János | |
Bolyai János-portré (képzelt) a marosvásárhelyi Kultúrpalotán | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1802. december 15. Kolozsvár |
Elhunyt | 1860. január 27. (57 évesen) Marosvásárhely |
Sírhely | Marosvásárhelyi református temető |
Ismeretes mint | a nemeuklideszi geometria megalkotója |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Bolyai Farkas Benkő Zsuzsanna |
Iskolái | Theresianum Katonai Akadémia |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolyai János témájú médiaállományokat. |
Valóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott kitűnő eredménnyel hadmérnökként végzett. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század fizikai elméletei számára.[1] Ő maga is szorgalmazta egy nemeuklideszi alapokra helyezett mechanika kidolgozását,[3] azaz „majdnem egy évszázaddal Albert Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését”.[4] A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai kéziratban maradtak ugyan, és csak jóval később kezdődött meg feldolgozásuk,[5] azonban mai szemmel nézve is igen figyelemre méltóak.[6] Szintén elismerést érdemelhet zeneelméleti és filozófiai munkássága,[7][8] továbbá hadmérnökként többek közt részt vett a temesvári erőd korszerűsítésének tervezési munkálataiban is.[9]
„ | A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet. | ” |
– Szentágothai János[10] |