Arthur Evans
brit régész / From Wikipedia, the free encyclopedia
Sir Arthur John Evans (Nash Mills, 1851. július 8. – Boars Hill, 1941. július 11.) a brit régészet egyik leghíresebb alakja, a régészet történetének Heinrich Schliemannhoz mérhető nagysága. Nevéhez fűződik a Kréta szigetén fekvő ókori minószi civilizáció fővárosának, Knósszosznak felfedezése és feltárása, a krétai piktografikus írásmódú feliratok (lineáris A és lineáris B) megtalálása, és általában az égeikum bronzkori civilizációinak első rendszeres vizsgálata.
Sir Arthur Evans | |
Született | John Arthur Evans 1851. július 8. Nash Mills |
Elhunyt | 1941. július 11. (90 évesen) Boars Hill |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | brit |
Szülei | John Evans |
Foglalkozása | régész |
Tisztsége | President of the Royal Numismatic Society (1914–1919) |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Sir Arthur Evans témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Schliemann és Evans ismerték egymást, sőt Schliemann már tervezte Knósszosz feltárását, de annak megkezdése előtt meghalt. Evans tulajdonképpen Schliemann munkáját folytatta, megvásárolta a kutatási területet. Hamar felismerte azonban, hogy Schliemann véleményével ellentétben itt nem a mükénéi kupolasírok dinasztiája krétai vetületét találta meg, hanem egy teljesen önálló eredetű, a mükénéinél is régebbi bronzkori nagyhatalom fővárosában kutat.