Aranyosszék
Székelyföld történelmi közigazgatási egysége / From Wikipedia, the free encyclopedia
Aranyosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek. Aranyosszék exklávé volt, azaz a többi székkel területileg nem függött össze, attól nyugatabbra feküdt. Nevét a rajta átfolyó Aranyos folyóról kapta, székhelye Felvinc volt.
Ez a szócikk a székely székek egyikéről, Aranyosszékről szól. Hasonló címmel lásd még: Aranyos (egyértelműsítő lap). |
Aranyosszék | |
Egyéb nevei | Scaunul Secuiesc al Arieșului |
Fennállás | 13. század - 1876 |
Ország | Románia, Székelyföld |
Központ | Felvinc |
Főbb települések | Bágyon, Harasztos, Székelyhidas |
Népesség | |
Népesség | ismeretlen |
Vallás | görögkatolikus, unitárius, református, ortodox, római katolikus |
Földrajzi adatok | |
Terület | 349,88[1] km² |
Térkép | |
Aranyosszék 1769-1773 között | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosszék témájú médiaállományokat. |
A feltehetően népes Kézdiszék székelyeiből telepített székelyeket az újonnan alakított Aranyosszékre – mely 1291–93-ban már 29 helységet számlált – V. István király.[2] A tatárjárásnak és hadiutaknak tudható be lakosságának csökkenése a középkorban, emiatt román jobbágyokat telepítettek a térségbe, ezzel megváltoztatva az etnikai összetételt is: a korábban tisztán székely lakosság vegyessé vált.
Aranyosszék az 1876-os megyerendezés során szűnt meg, amikor beolvasztották Torda-Aranyos vármegyébe. Jelenleg a szék területei Fehér és Kolozs megyékhez tartoznak.