Amigdalin
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az amigdalin fehér színű por. Vízben és alkoholban jól, éterben alig oldódik.
További információk Kémiai azonosítók, SMILES ...
Amigdalin | |||
IUPAC-név | [(6-O-β-D-glükopiranozil-β-D-glükopiranozil)oxi](fenil)acetonitril | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 29883-15-6 | ||
PubChem | 34751 | ||
ChemSpider | 570897 | ||
EINECS-szám | 249-925-3 | ||
MeSH | Amygdalin | ||
| |||
InChIKey | XUCIJNAGGSZNQT-JHSLDZJXSA-N | ||
ChEMBL | 461727 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C20H27NO11 | ||
Moláris tömeg | 457.429 | ||
Megjelenés | fehér por | ||
Sűrűség | 1,59 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 223-226 °C | ||
Forráspont | 743,3 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | 83 g/L | ||
Veszélyek | |||
Főbb veszélyek | Xn | ||
R mondatok | R22 | ||
Lobbanáspont | 403,3 °C | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Bezárás
A természetben is megtalálható ciántartalmú glikozid. Először a mandula (Prunus dulcis) magjából állították elő (amigdalé, ἀμυγδάλη görögül mandulát jelent), de megtalálható a sárgabarack, feketecseresznye, birs és sok más növény magjában és levelében.[1][2]
Korábban B17-vitaminnak is nevezték, és laetril ill. laetrile néven is forgalmazták mint rák elleni természetgyógyász szert. Magyarországon is lehet találkozni vele még ma is, pedig hatásossága több mint kétséges (lásd alább).