A Magyar Királyság a kora újkorban
Habsburg koronabirtok (1526–1867) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Magyar Királyság a kora újkorban a magyar történelem azon időszaka, amikor a Magyar Királyság az 1526-os mohácsi csatavesztés után a Habsburg-ház uralma alatt a Habsburg Birodalom (majd 1804-től az Osztrák Császárság) része lett egészen az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig. A mohácsi csatát követő kettős királyválasztással a középkori Magyar Királyság két részre szakadt, majd Buda 1541-es török kézre kerültével az I. Ferdinánd császár által birtokolt országrész folytatta az államiságot. A török hódoltság végéig az országot Királyi Magyarországnak is nevezik.
Magyar Királyság | |||||
A Habsburg Birodalom része (1526–1804) Az Osztrák Császárság része (1804–67) | |||||
Königreich Ungarn (németül) 1526 – 1867Regnum Hungariae (latin) | |||||
| |||||
Magyar Királyság (kék) perszonálunióban a Horvát Királysággal (piros), mindkettő a Habsburg Monarchián belül (szürke) 1572-ben. | |||||
Mottó: | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Buda (1526–1536; 1784–1873) Pozsony (1536–1783) | ||||
Hivatalos nyelvek | latin (–1784; 1790–1844), német (1784–90; 1849–67), magyar (1836–1849) | ||||
Beszélt nyelvek | román, szlovák, horvát, szlovén, szerb, olasz, rutén | ||||
Vallás | római katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius, judaizmus | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | abszolút monarchia | ||||
Uralkodó | Apostoli király:
| ||||
Dinasztia | Habsburg-ház, Habsburg–Lotaringiai-ház | ||||
Kormányfő | nádor:
| ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Királyság témájú médiaállományokat. |
A királyság nem lett az osztrák örökös tartományok része, a magyar rendek érdekérvényesítő képessége ugyanis egyfajta különleges státuszt adott az államnak. A magyar történetírás szempontjából a Szapolyai János országrészéből kialakuló Erdélyi Fejedelemség mellett ez a kora újkori magyar történelem jelentős színtere. A Habsburg-uralkodók ellen több lázadás is szerveződött, ilyen volt a Bocskai István-féle felkelés, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, ami után a passzív ellenállás időszaka vezetett a kiegyezéshez és az Osztrák–Magyar Monarchia születéséhez.