Vákuum
From Wikipedia, the free encyclopedia
A vákuum egy olyan adott téren belüli térfogat, mely elhanyagolható mennyiségű anyagot tartalmaz csak, így a benne levő nyomás jóval alacsonyabb, mint a standard légnyomás.[1] A szó latin eredetű, a „vacuus” melléknév jelentése: „üres, valamitől megfosztott, szabad”,[2] jóllehet egy tér soha nem lehet teljesen üres. A „tökéletes vákuum” csak filozófiai fogalom, a valóságban még soha nem figyeltek meg „tökéletes vákuumot”, a kvantumelmélet szerint nem is lehetséges.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A fizikusok az ideális teszteredményeket, melyek teljes vákuumban fordulnának elő, egyszerűen „vákuum” jelzővel látják el, például „a fénysebesség vákuumban”, míg a valóságos tökéletlen vákuumot „részleges vákuumnak” nevezik.
A vákuum minőségének a jelzőszáma az adott (reális) vákuum ideálistól való eltérése, a vákuumban található anyag nyomása. A nyomás a minőség elsődleges jelzője, leggyakrabban torrban vagy mbar-ban (1 mbar = 100 Pa) adják meg. Az alacsonyabb nyomás jobb vákuumminőséget jelent. A vákuum minőségének elméleti határt szab a kvantummechanika. A világűr egy természetes, jó minőségű vákuum, jobb, mint amit jelen technikai szintünkön mesterségesen elő tudunk állítani.