Váci egyházmegye
katolikus egyházmegye Magyarországon / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Váci egyházmegye (Dioecesis Vaciensis) a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, mely Nógrád vármegye és Pest vármegye Dunától keletre eső része mellett Hatvan és Szolnok környékét foglalja magába. Az egyházmegye püspöki székhelye Vác városban van, jelenlegi határait 1993. május 31-én II. János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójában határozta meg. Védőszentjei Szent Mihály arkangyal és Szent István király.[2] Katedrálisa a váci Nagyboldogasszony-székesegyház.
Váci egyházmegye (Dioecesis Vaciensis) | |
Elhelyezkedés | |
Ország | Magyarország |
Területi fennhatóság | Nógrád vármegye, Pest vármegye Dunától keleti része, Heves vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kis része |
Főegyházmegye | Egri |
Főesperesi körzetek | székesegyházi, nógrádi, szolnoki |
Esperesi körzetek | érsekvadkerti, salgótarjáni, szécsényi, dabasi, gödöllői, hatvani, nagykátai, pásztói, váci, szolnoki |
é. sz. 47° 46′ 33″, k. h. 19° 07′ 51″47.7759, 19.1309 | |
Statisztikai adatok | |
Terület | 8800 km² |
Lakosság | |
Teljes | 1 116 000 (2014)[1] |
Egyházmegyéhez tartozók | 640 000 (2014)[1] (57,3%) |
Plébániák | 220 (2014)[1] |
Egyházi iskolák | 30 |
További jellemzők | |
Egyház | Római katolikus |
Rítus | latin |
Alapítás ideje | 1009 után |
Alapító | Szent István király |
Székhely | Vác |
Székesegyház | Nagyboldogasszony-székesegyház |
Védőszent | |
Papjai | 221 (178 egyházmegyés és 43 szerzetes) (2014)[1] |
Nyelvek | magyar |
Vezetése | |
Pápa | Ferenc |
Érsek | Dr. Ternyák Csaba |
Püspök | Marton Zsolt |
Segédpüspök | Varga Lajos |
Általános helynök | Varga Lajos |
Nyugalmazott püspök | Dr. Beer Miklós |
Térkép | |
Váci egyházmegye | |
Honlap | |
Váci egyházmegye weboldala Váci egyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Váci egyházmegye témájú médiaállományokat. |
Szent István király alapította 1009 után; határai 1993-ig lényegében változatlanok maradtak. A török hódoltság idején működése megnehezült, utána hosszú ideig tartott a plébániai rendszer helyreállítása. A 18. század második felében épült fel a mai püspöki székház és székesegyház, és ebben az időszakban számos szerzetesrend telepedett meg az egyházmegye területén. A 20. század első felének fellendülését a kommunista időszak törte meg. A rendszerváltás után indultak újra az egyházi iskolák, intézmények és jöttek létre a különböző szakpasztorációk.
Jelenlegi püspöke Marton Zsolt. 220 plébániáját nagyjából ugyanennyi pap látja el, de élen jár a világiak egyházi szolgálatokba való bevonásában is. Emellett 30 iskolát és számos más intézményt, illetve szakpasztorációt működtet.