Tudományos forradalom
From Wikipedia, the free encyclopedia
A tudománytörténetben a tudományos forradalom alatt azt a korszakot értjük, amely durván számítva Kepler, Galilei, valamint kora 17. századi kortársaik felfedezéseivel indult, és Sir Isaac Newton 1687-ben publikált Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapjai) című munkájával ért véget. Ezek a korszakhatárok nem vitán felüliek, egyes állítások szerint a tudományos forradalom Kopernikusz De revolutionibus orbium coelestium (Az égi pályák körforgásairól) című, 1543-ban publikált munkájával kezdődött el, míg mások kiterjesztik a 18. századra is. A lényeg, hogy a forradalom legfontosabb alapelemei ismertek.
- Ez a cikk kifejezetten arról a történelmi korszakról szól, amikor a természettudományok ma használt alapelveit az újkor elején lefektették, nem a tudomány forradalmi horderejű újdonságairól vagy a mögöttük húzódó elméletekről.
A tizenhetedik század a nagyszabású tudományos felismerések kora volt. Még akkor is, ha az idő tájt a tudomány szónak nem volt önálló jelentése, Newtont is természetfilozófusnak titulálták, mert a „természettudós” szó még nem létezett. És nem csak fontos elméleti és tapasztalati előrelépés történt, hanem a felfogás változott jelentősen, amiben a tudósok dolgoztak. A század kezdetekor a tudomány döntően Arisztotelész természetfilozófiája szerint határozta meg magát, a végén a matematika, a fizika és az empirizmus szerint.