Timbuktu
város Maliban / From Wikipedia, the free encyclopedia
Timbuktu a nyugat-afrikai Mali északkeleti részén található város. A település nagyjából 15 km-re fekszik a Niger folyótól északra.
Timbuktu | |
A Sankore medresze mecsete és minarete | |
Közigazgatás | |
Ország | Mali |
Régió | Tombouctou régió |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 35 330 fő (2012) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 261 m |
Terület | 147,89 km² |
Időzóna | GMT (UTC0) |
Világörökség-azonosító | 119rev |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 16° 46′ 24″, ny. h. 2° 59′ 58″16.773333055556, -2.9994438888889 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Timbuktu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Timbuktunak a 9. századig nem volt állandó lakossága, virágzásnak akkor indult, amikor a megváltozott kereskedelmi útvonalak a település környékére tevődtek át. Ezután fontos kereskedelmi gócpont lett: temérdek arany, só, elefántcsont és rabszolga cserélt gazdát a város falain belül. A 12. és a 13. században a Mali Birodalom része volt, majd a 14. században a Ghánai Birodalom része lett. A 15. század első felében a tuaregek vették át a hatalmat a város felett, ám az 1400-as évek második felében a Szongáj Birodalom kebelezte be. A hatalmi változások nem viselték meg különösképpen Timbuktut, fénykorában több mint 100 000 ember élt itt.
A város aranykora 1591-ben ért véget, amikor a marokkói Szádik megdöntötték a Mali Birodalom hatalmát. Ezután várost különféle törzsek tartották a kezükben, amíg a franciák el nem foglalták 1893-ban. A világháborúk után a gyarmati rendszer felbomlásával a város az 1960-ban megalakult Mali Köztársasághoz került. Napjainkban az elszegényedett várost gyakran sújtja aszály, és a közeli Niger folyó miatt árvíz is. Az egyik legfőbb bevételi forrást a turizmus képezi. 2012-ben a város a helyi tuareg lázadók által proklamált, nemzetközileg azonban nem elismert Azawad nevű szakadár állam uralma alá került, amelynek milicistái még a város kulturális emlékeiben is károkat okoztak. Az államot azóta a külföldi intervenciós csapatok és a pálfordulást tett lázadók visszafoglalták.
A város aranykorában sok muszlim tudós dolgozott Timbuktuban, ahol könyvtárat és egy híres muszlim egyetemet, a Sankore madrassah-ot is megalapították, ahol 20 000 diák tanulhatott. Ezek miatt Timbuktu a térség tudományos központjává lett. Sok nagy történetíró és utazó, mint Ibn Battúta és Leo Africanus is írt a városról, amely ezek által Európában nagy hírnévre tett szert, és gazdagsága valamint titokzatossága az utazók kedvelt célpontjává tette.