Tengeri vidra
emlősfaj / From Wikipedia, the free encyclopedia
A tengeri vidra (Enhydra lutris) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a vidraformák (Lutrinae) alcsaládjába tartozó Enhydra emlősnem egyetlen élő faja és egyben a típusfaja is.
Tengeri vidra | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Kora pleisztocén - jelen, 2–0 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Alvó példány | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Enhydra lutris (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területe | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Tengeri vidra témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tengeri vidra témájú médiaállományokat és Tengeri vidra témájú kategóriát. | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A tengeri vidra az Észak-Csendes-óceán jellegzetes állata. A felnőtt tengeri vidrák testtömege 14–45 kilogramm között van, így a menyétfélék közül a legnehezebbek, de a tengeri emlősök közül a legkönnyebbek. Eltérően a többi tengeri emlőstől, a tengeri vidra a testhőmérséklet megtartásában, nem a hőszigetelő zsírrétegre, hanem a vastag bundájára hagyatkozik. Habár a szárazon is képes mozogni, a tengeri vidra életének legnagyobb részét az óceán vízében tölti.
A tengeri vidra a partközeli vizeket kedveli, ahol gyorsan le tud merülni a tengerfenékre, hogy táplálékot hozzon fel. Főleg tengeri gerinctelenekkel táplálkozik, például tengerisünökkel, különféle puhatestűekkel és rákokkal, de egyes halfajokat is fogyaszt. Táplálkozási módszere szinte hihetetlen; a kemény héjú kagylókat a tengerfenékről felhozott kövekkel ütögetve töri fel, így azon kevés állatok közé tartozik, amelyek tárgyakat használnak. Az állat kulcsfaj: megfékezi a tengerisünök túlszaporodását, melyek lelegelnék az összes barnamoszat erdőt. Tápláléka között olyan élőlények is vannak, amelyeket az ember is szívesen fogyaszt, emiatt sokszor konfliktusba kerül a kagylótenyésztőkkel és a halászokkal.
Az egykor 150 000–300 000 egyedből álló tengeri vidra állományt értékes prémje miatt az ember 150 év alatt szinte teljesen kipusztította. A vadászat betiltása, a védelmi intézkedések és a szaporítási programok segítségével sikerült megmenteni ezt a fajt. Mostanra az egykori elterjedési területük kétharmadát vették újra birtokba. Mivel tankhajóbalesetek bármikor történhetnek, melyek a kialakuló olajszennyezés révén nagy veszteségeket okozhatnak az állományban, a fajt még mindig a veszélyeztetett fajok listáján tartják.