Templum Domini
a Sziklamecset keresztes háborúk korabeli neve / From Wikipedia, the free encyclopedia
Templum Domini (lat. ’az Úr temploma’) volt a neve a keresztények körében a jeruzsálemi Sziklamecsetnek a keresztes háborúk idején. A keresztény templommá átalakított szentély a Jeruzsálemi Királyságnak és fővárosának is jelentős szimbólumává vált.
Templum Domini | |
az Úr temploma, Sziklamecset | |
Ábrázolása a templomosok pecsétjén | |
Pap(ok) | ágostonrendi kanonokok |
Építési adatok | |
Rekonstrukciók évei | 1101, 1162, 1171 |
Bezárása | 1187. október 2. |
Felszentelés | 1141. április 9. |
Felszentelő | Ostiai Alberik |
Település | Jeruzsálem |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 31° 46′ 41″, k. h. 35° 14′ 07″31.7781, 35.2353 | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1099-ben, Jeruzsálem keresztes kézre kerülése után a salamoni és a heródesi Templom helyén álló, de addig a keresztények körében negligált Sziklamecsetre számos ószövetségi és újszövetségi passzust kezdtek vonatkoztatni. Ezek közül a keresztesek számára Jézus bemutatása, egyben Mária megtisztulása emelkedett ki. A Templum Domini néven emlegetett épület a szentírási asszociációk következményeként a második legfontosabb helyszín lett Jeruzsálem vallásos térképén a Szent Sír-templom után. Keresztény jellegét hangsúlyozandó a Bibliából vett latin idézetekkel és egyéb figurális elemekkel, mozaikokkal díszítették, a márványlapokkal befedett Szent Szikla fölé oltárt és kórust, köréje pedig a frank ötvösművészet remekeként számon tartott vas szentélyrekesztő rácsot állítottak. Az 1141-ben felszentelt templom papságát az ágostonrendi kanonokok adták, akik 1187-ig, Jeruzsálem muszlimok általi visszafoglalásáig teljesítettek itt szolgálatot. Azóta az épület újfent muszlim szentélyként működik.