Szovjetunió
kommunista államszövetség (1922-1991) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége,[* 1] röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (oroszul: Союз Советских Социалистических Республик, magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз [Szovjetszkij Szojuz] vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn. Az emberiség történetének egyik legnagyobb területű országa volt; több mint 22 millió km²-es területe a Föld szárazföldjének csaknem hetedét lefedte. Nyugaton a külpolitikája miatt néha Szovjet Birodalomnak is nevezték.[1][2]
Szovjetunió Союз Советских Социалистических Республик | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1922. december 30. – 1991. december 26. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Szovjetunió a hidegháború alatt | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mottó: Пролетарии всех стран, соединяйтесь! ("Világ proletárjai, egyesüljetek!") Nemzeti himnusz: Internacionálé (1922–1944) Szovjet himnusz (1944–1991) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Általános adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fővárosa | Moszkva | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Terület | 22 402 200 km² | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Népesség | 293 047 571 fő | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatalos nyelvek | orosz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Beszélt nyelvek | 70% keleti szláv 17% török 13% egyéb | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vallás | szekuláris állam | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Államvallás | szekuláris állam (de jure) atesita állam (de facto) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kormányzat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Államforma | köztársaság (de jure) diktatúra (de facto) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az SZKP vezetője | Vlagyimir Lenin (első) Mihail Gorbacsov (utolsó) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Államfő | Mihail Kalinyin (első) Mihail Gorbacsov (utolsó) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kormányfő | Vlagyimir Lenin (első) Ivan Szilajev (utolsó) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Törvényhozás | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Törvényhozás | Legfelsőbb Tanács (1922–1936) Szövestégi Kongresszus (1936–1991) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felsőház | Nemzetiségi Tanács (1936–1991) Köztársasági Tanács (1991) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Alsóház | Unió Tanácsa (1936–1991) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szovjetunió Союз Советских Социалистических Республик témájú médiaállományokat. |
A Szovjetunió kettős államszövetség volt: nemcsak a Szovjetunió mint keret volt föderatív, azon belül egyes tagállamok szintén föderációként működtek (fennállása során mindvégig ilyen volt az Oroszországi SZSZSZK, valamint 1936-ig a Kaukázusontúli SZSZSZK; ennek öröksége a mai Oroszország föderatív államszervezete). Minden tagállam saját alkotmánnyal, kormánnyal, igazságszolgáltatással, törvényhozással, hivatalos nyelv(ek)kel és kommunista párttal rendelkezett. Az autonóm területek hatásköre kisebb volt, de egy bizonyos szintig szintén rendelkeztek saját államszervezettel.
Fővárosa és gazdasági, közlekedési, oktatási valamint politikai központja Moszkva volt. Sokszor pontatlanul Oroszországnak nevezték a birodalom elsődleges politikai és gazdasági hatalmát birtokló orosz nép és legnagyobb tagállama, az Oroszországi SZSZSZK után.
A II. világháború után az USA mellett szuperhatalom lett. Társalapítója volt az ENSZ-nek, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező, állandó tagja lett. Alapító tagja volt továbbá a Varsói Szerződésnek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (OSCE) és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST). A világ szocialista államainak elsődleges mintája volt; ahol a kormányt és a politikai szervezeteket egyetlen párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja irányította.
A felbomlása után Oroszországot de facto[3] a Szovjetunió utódállamaként ismerték el a nemzetközi jogviszonyokban,[4] és az ENSZ Biztonsági Tanácsában is betöltötte a helyét.[5]