Szerkesztő:Lji1942~huwiki/Prosztata karcinóma
From Wikipedia, the free encyclopedia
A prosztata cacinóma vagy prosztatarák a ráknak egy olyan formája, amely a dülmirigyben, a férfi nemi szervek egyik mirigyében fejlődik ki. A legtöbb prosztatarák lassan növekszik; ;[1], ugyanakkor vannak agresszív prosztatarákos esetek is.[2] A rákos sejtek áttéteket (metastasis) adva terjedhetnek a prosztatából a test más részeibe is, különösen a csontokba és a nyirokcsomókba. A prosztatarák fájdalmas lehet, vizelési nehézségeket okozhat, problémákat okozhat a szexuális együttlétben, és zavart okozhat a hímvessző merevedésében. Egyéb tünetek is kifejlődhetnek a betegség későbbi stádiumaiban. A prosztatarák előfordulásának észlelése a világban nagyon változó. Dél- és Kelet Ázsiában ritkábban mutatják ki, mint Európában, vagy még ritkábban az Egyesült Államokban [3]. A prosztatarák a ötven éven felüli férfiakban hajlamos kifejlődni[4]. Általánosságban ez foglalja el a hatodik helyet a rák–okozta halálozások sorrendjében a férfiaknál[5] (az Egyesült Államokban ez a második )[4]. A prosztatarák a legáltalánosabb a fejlett országokban, és egyre gyakoribb a fejlődő országokban [5]. Mindemellett a prosztatarákos férfiak jelentős számánál, soha sem tapasztalhatók tünetek, nem esnek át terápián, és esetleg teljesen más, a prosztataráktól független betegségben haláloznak el. Sok tényező, beleértve a genetikát és a diétát, szerepet játszik a prosztatarák kifejlődésében. A prosztatarákot jelezhetik a tünetek, a fizikális vizsgálatok, a prosztata specifikus antigén (PSA), vagy a biopszia. A prosztata specifikus antigén tesztelése növeli a prosztatarák felismerésének valószínűségét, de nem csökkenti a halálozást[6]. Az Egyesült Államok Megelőzési Szolgálati Egysége (United States Preventive Task Force; USPSTF) 2012-ben a prosztatarák elleni szűrés helyett a prosztatarák előfordulásának szűrését javasolta PSA teszteléssel annak megelőzésére, hogy túldiagnosztizálják és túlkezeljék azokat a prosztatarákokat, amelyek tünetmentesek maradnak [7] . Az USPSTF arra a következtetésre jutott, hogy a tesztelés lehetséges haszna nem haladja meg annak várható káros kockázatait [7] . A prosztatarák kezelési stratégiáit a betegség súlyosságához kell igazítani. Sok alacsony kockázatú daganat biztonságosan követhető rendszeres aktív ellenőrzéssel. A gyógyítást célzó kezelések körébe tartoznak a sebészeti műtéti eljárások , a sugárterápia különböző formái, vagy ritkábban a fagyasztásos daganatkiirtás (cryosebészet). Az onkológia hormonkezelés és a kemoterápia általában csak a súlyos, előrehaladott eseteknél jön szóba, (bár a hormonterápia a sugárkezeléssel együttesen is alkalmazható egyes esetekben.) A paciens életkora és a rák mellett fennálló általános egészségi állapota, az áttétképződés mértéke a szövetminta mikroszkópos képe és a rák reagálása a kezdeti kezelésre mind fontos előjele annak, hogy az adott rákos megbetegedésnek mi lehet a kórjóslata, azaz végső kimenetele. Annak eldöntéséhez, hogy kell-e vagy nem tanácsos kezelni egy lokalizált (a dülmirigy állományán belül maradó rákos daganatot) gyógyítási céllal, annak gondos mérlegelésére van szükség, hogy a kezelés várható előnyei és káros hatásai hogyan befolyásolhatják a páciens túlélését és életminőségét.
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
Prosztata karcinóma/Prosztatarák/Dülmirigyrák | |
Rákos prosztata | |
Szinonimák | Dülmirigyrák |
Latinul | Carcinoma prostatae |
Angolul | Prostate cancer |
Epidemiológia | |
Földrajzi előfordulás | fejlett országokban gyakoribb |
Halálozási arány | |
Magyarországon | 393 férfi/100 000 lakos/év |
Európában | 275 férfi/100 000 lakos/év |
Világszerte | 220 000 férfi/év |
Leírás | |
Érintett szervek | prosztata, férfi kismedencei szervek, áttétek képződése után távoli szervek |
Etiológia | genetikai hajlam és környezeti tényezők |
Kockázati tényezők | életkor, családi előzmények, fokozott húsfogyasztás, kémiai hatások |
Főbb tünetek | vizelési zavarok, fájdalom, véres vizelet ill. ondó |
Diagnosztika | tapintás, PSA kimutatás, modern képalkotó eljárások |
Szövődmények | vizeletpangás, hólyagfertőzés, közeli és távoli áttétek |
Kezelés | sebészeti eltávolítás, sugárkezelés, kemoterápia |
Kórjóslat | stádiumtól függő, korán felismerve kedvező, idős korban sokszor tünetmentes és beavatkozást sem igényel |
Megelőzés | szűrővizsgálatok |