Szerkesztő:LaSza/Moszkvai metró
From Wikipedia, the free encyclopedia
A moszkvai metró (oroszul: Moszkovszkij metropololityen, teljes nevén Goszudarsztvennoe unyitarnoe predprijatie Moszkovszkij metropololityen) Oroszország fővárosának 13 (az egysínű vasúttal 14) vonalból álló metróhálózata. A hálózat első vonalának átadására 1935. május 15-én került sor, ez a Szokolnyicseszkaja (1-es) vonal Szokolnyiki – Park Kulturi szakasza volt. A hálózat neve 1957–1992 között Moszkovszkij metropololityen imenyi V. I. Lenyina (magyarul: V. I. Lenin moszkvai metró) volt. A hálózat jelenlegi hossza 346,2 km, ezzel Oroszország legnagyobb metróhálózata. A moszkvai metrót a Moszkovszkij metropolityen(wd) üzemelteti.
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Ebben a szócikkben az orosz nevek magyaros átírásban szerepelnek. |
Moszkvai metró | |
A moszkvai metró logója | |
Különböző építészeti stílusok | |
Adatok | |
Ország | Oroszország |
Város | Moszkva |
Működés kezdete | 1935. május 15. |
Járműfajta | metró |
Hálózat | Moszkvai metró |
Hálózat hossza | |
metróvonalak | 346,2 |
egyéb vonalak | 58,7[* 1] |
Vonalak száma | 13+2[* 1] |
Állomások száma | 206+37[* 1] db |
Járművek száma | 5314 |
Nyomtávolság | 1520 mm |
Maximális sebesség | 80 km/h |
Áramellátás | 825 V DC (harmadik sín) |
Üzemeltetés | |
Napi forgalom | 6 533 000 fő (2015) |
Éves forgalom | 2 384 500 000 fő (2015) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszkvai metró témájú médiaállományokat. |
A moszkvai metró híres a szocialista realizmus művészetének darabjai által díszített állomásairól.
Építésekor fontos szempont volt a szocializmus felsőbbrendűségének demonstrálása, illetve hogy egy esetleges háború esetén óvóhelyként lehessen használni. Ez utóbbira a második világháborúban sor is került.[1]