Névári buddhizmus
From Wikipedia, the free encyclopedia
A névári buddhizmus a vadzsrajána buddhizmus egyik formája, amelyet a néváriak gyakorolnak a Nepálban található Katmandu-völgyben.[1][2] Egyedülálló társadalmi-vallási elemeket vett fel, amelyek között szerepel egy nem egyházi buddhista társaság is, amely a névári kasztrendszerre épül és az agnációra. A vadzsracsarja (szertartást mások számára végrehajtó) és sakja (szertartást többnyire csak a saját családjuk számára végrehajtó) nőtlenséget nem vállaló, rituális papjai (gurudzsu) alkotják a szanghát és egy másik névári kasztból, mint például az uráj, kerülnek ki a patrónusok. Az urajok támogatják a tibeti a vadzsrajanin, a théraváda és a japán papokat egyaránt.[3]
Annak ellenére, hogy az első évezred során pezsgő regionális buddhizmus létezett a Katmandu-völgyben, a 15. század környékén sajátságos kulturális és nyelvi jelleget öltött a helyi buddhizmus, körülbelül egy időben azzal, amikor az indiai buddhizmus regionális formái, például Kasmírban vagy Indonéziában hanyatlásnak indultak. Ennek eredményeképpen a névári buddhizmus valamelyest megőrizte az indiai buddhizmus néhány jellegzetességét, amelyeket más buddhista iskolákban nem találni.