Németország és Oroszország kapcsolatai
kétoldalú kapcsolatok / From Wikipedia, the free encyclopedia
Németország és Oroszország kapcsolatai az európai történelem egyik fontos viszonyrendszerét alkották az évszázadok során. Az együttműködés és esetenként a szövetség időszakai mellett a kapcsolatok gyakran voltak ellenségesek, különösen a 20. századi két világháború során. A két nagyhatalom közötti kapcsolatok a 19. századtól kezdve egyre közvetlenebbül érintették Magyarország biztonságát, politikai és gazdasági helyzetét is. A hidegháborút követő enyhülési politika, majd a német újraegyesítés bekövetkezte után Németország és Oroszország időnként stratégiai partnerségben működtek együtt. A Krím elcsatolása[1] és a kelet-ukrajnai háború miatt a kapcsolatok újra feszültté váltak és mindkét ország szankciókat vezetett be a másik ellen. Ettől függetlenül a két nagyhatalom viszonya a 21. században is kiemelkedő fontosságú az európai, a globális politika és a gazdaság szempontjából egyaránt.
A német–orosz viszonyban az ipari forradalomtól kezdve egyre nagyobb szerepet játszottak a gazdasági kapcsolatok. A két nemzetgazdaság messzemenően kiegészítő jellegű: a fejlett német ipar piacot és gazdag nyersanyagforrást találhatott az orosz területeken. A német és az orosz gazdaság komplementer (egymást kiegészítő) jellege azóta is, a 21. században is, erősen érvényesül a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban. Ennek egyik kiemelkedő példája az Északi Áramlat nevű gázvezeték.