Második ipari forradalom
gyors műszaki fejlődés kora (1870–1914) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A második ipari forradalom a megkésett és alulindukált iparosodás kora. Az ipari forradalom komplex gazdasági-társadalmi átalakulás amely a 19. század középtől a 20. század elejéig tartott. Az ipari, az agrárszektor, az infrastruktúra forradalma, miközben demográfiai, társadalmi – strukturális és urbanizációs forradalom is lezajlott. Három lényeges folyamata volt: új anyagok feltűnése, új energia és erőforrások születése, a gépesítés és munkaszervezés új formái. A második ipari forradalmat általában az 1870 és 1914 (az első világháború kitörése) közötti időszakra helyezik.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A második ipari forradalom során új találmányok jöttek létre a vegyészetben, az elektromosságban, az olajiparban és az acéliparban. Az árucikkek tömegtermelése szintén fejlődésnek indult, az étel, az ital, a ruházat, a közlekedés, a korai rádiók és gramofonok előállításának gépesítése a lakosság szükségleteit szolgálta, egyúttal egyre több munkahelyet teremtett. A korra jellemző a harmadik szektor, a szolgáltató ipar megjelenése és előretörése. A második ipari forradalom a centrum kiszélesedésével és átrendeződésével járt együtt. Az átrendeződő világgazdaság új és növekvő súlyú vezető hatalmai Németország és az Amerikai Egyesült Államok voltak.