Második líbiai polgárháború
2014-től 2020-ig tartó több oldalú polgárháború Líbiában / From Wikipedia, the free encyclopedia
A 2014-ben kezdődött második líbiai polgárháború[3] több egymással vetélkedő hatalmi csoport katonai konfliktusa Líbia területeinek és olajtermelésének az ellenőrzéséért. (Az első líbiai polgárháború sokkal rövidebb volt: 2011 februárjában, Moammer Kadhafi diktátor hatalmának megdöntésekor robbant ki, és még ugyanazon év októberében véget ért.)
Ez a szócikk a 2014 óta tartó polgárháborúról szól. Hasonló címmel lásd még: Első líbiai polgárháború. |
Második líbiai polgárháború | |
A katonai helyzet Líbiában 2020. június 11-én A tobruki kormány ellenőrzése alatt
Nemzeti Megállapodás Kormánya (NMK) és a Líbia Pajzs Erő ellenőrzése alatt
A Nemzeti Megmentési Kormány ellenőrzése alatt
Dernai, Bengázi és Adzsabiai mudzsahed tanácsok ellenőrzése alatt
Helyi erők ellenőrzése alatt | |
Dátum | 2014. május 16. – 2020. október 23. |
Helyszín | Líbia |
Casus belli | Küzdelem Líbia kormányzásáért |
10071 halálos áldozat 2018. januárig[1] , 20 ezer sérült (2015 májusáig)[2] | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Második líbiai polgárháború témájú médiaállományokat. |
A tobruki kormány és a Tripoliban székelő Nemzeti Megmentési Kormány közti konfliktusként kezdődött. Előbbit a 2014 júniusában vitatott körülmények között megválasztott Képviselőház hozta létre, az utóbbit már korábban az Általános Nemzeti Kongresszus (ÁNK), a sikertelen 2014-es puccskísérletek után.
A keleten legerősebb Képviselőház mögött áll Halifa Haftár tábornok vezetésével a Líbiai Nemzeti Hadsereg, és légicsapásokkal támogatta Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek.[4] Az ÁNK székhelye nyugaton van. Többféle milícia támogatja, köztük keleten a Líbiai Hajnal koalíció és nyugaton a Líbiai Pajzs, és valamelyes támogatást nyújt neki Katar, Szudán és Törökország.[4][5][6][7] Az ÁNK kezdetben elfogadta a 2014-es választás eredményeit, de elutasította őket, miután a Legfelső Alkotmánybíróság megsemmisített egy alkotmánymódosítást a líbiai átmenet forgatókönyvéről és a képviselőházi választásokról. [13] A vita miatt a megválasztott új Képviselőház visszautasította, hogy Tripoliban ülésezzen,[8] ahol a nyugati tengerparti Miszrata város erős milíciái diktáltak. Ehelyett a Haftár tábornok ellenőrzése alatti Tobrukban hozták létre a parlamentet.
2015 decemberében, miután hosszú tárgyalásokat folytattak Szkirátban, aláírták a Líbiai Politikai Megállapodást.[9] A felek – Tripoli, Tobruk és más rivális csoportok – megállapodtak, hogy létrehozzák a Nemzeti Megállapodás Kormányát (NMK). A következő év márciusában, Fájez esz-Szarrádzs megérkezett Tripoliban és megkezdte munkáját, az ÁNK ellenkezése dacára.[10] Jelenleg az NMK az egyetlen nemzetközileg elismert kormány Líbiában, a Képviselőház azonban nem ismeri el a hatalmát, mivel Haftar tábornok jövőjéről nem sikerült megegyezni.
A három fő frakción kívül léteznek további, kisebb vetélkedő csoportok is: a szalafista Anszar al-Saríja) nevű milícia vezette iszlamista Bengázi Forradalmárok Sura Tanácsa, amely az ÁNK támogatását is élvezte,[11] az Iszlám Állam három líbiai tartománya,[12] és számos egyéb csoport, amelyek időnként tábort is váltanak.[4]
2015 decemberében az ENSZ gyámkodásával a fő riválisok fegyverszünetet kötöttek. 2018 elején az egységkormány ellenőrzi a nyugat jórészét, a Képviselőház azonban még mindig nem támogatja, sőt megszavazott ellene egy bizalmatlansági indítványt is.[13][14]
Haftar tábornok áprilisban egészségügyi okokból kiesett a képletből: 12-én jelentették, hogy kómában van, miután szélütés érte, és egy párizsi kórház intenzív osztályán ápolják.[15] Egy ÁNk szóvivő kezdetben cáfolta az erről szóló jelentéseket.[16] A helyi média később azt jelentette, hogy a tábornok halott, Haftarhoz közeli források szerint azonban életben van.[17][18][19]