Kémiai kötés
From Wikipedia, the free encyclopedia
Kémiai kötésnek nevezzük a kémia területén azt az állapotot, amikor különböző anyagok atomjai reakcióba lépnek egymással, hogy stabilis külső elektronhéj alakuljon ki. Vegyi reakciók során, a vegyértékelektronok révén elsőrendű kémiai kötés alakul ki.
A tapasztalat szerint azonos elektronegativitású kémiai elemek között kovalens, erősen különböző elektronegativitású elemek között ionos kötés jön létre. A molekulák közötti, úgynevezett intermolekuláris erők másodrendű kötéseket hozhatnak létre, amelyek az elnevezésük ellenére inkább kölcsönhatásoknak tekinthetők, mintsem kötéseknek.
Rendű | Kötéstípusok | Kölcsönhatások | Kölcsönhatási energia
(kJ/mol) |
Példák | |
Első- | Ionos | Kation-anion | 400-4000 | Erős | Na+Cl−(sz) |
Kovalens | Elektronpárok | 150-1100 | Erős | F2(g), CH4(g) | |
Fémes | Kationok és a vegyértékhéj elektronok | 75-1000 | Erős | Na(s), Mg(s) | |
Másod- | Ion-dipól | Töltés és a permanens dipól | 40-600 | Erős | Na+–H2O |
Hidrogénkötés | Poláris hidrogén és a nemkötő elektronpár | 10-40 | Közepes | H2O–H2O
H2O–CH3OH | |
Dipólus-Dipólus | Állandó dipólusok közt | 5-25 | Közepes | HCl-HCl | |
Ion-indukált dipól | Ion és az általa keltett dipólus közt | 3-15 | Gyenge | Fe2+–O2 | |
Dipól-indukált dipól | Állandó dipólus és az általa keltett dipólus közt | 2-10 | Gyenge | HCl–Cl2 | |
Indukált dipól-indukált dipól | Pillanatnyilag kialakult dipólusok közt | 0,05-40 | Gyenge | Ar(g)–Ar(g)
C6H14–C6H14 |
Fajtái: