Király-géppisztoly
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Király-géppisztoly (1939M), más néven Danuvia géppisztoly egy Király Pál által tervezett, Király-féle tömegzáras, 9 mm-es Mauser pisztolylőszert tüzelő géppisztoly, amit a Danuvia fegyvergyárban gyártottak. Hosszú csöve és nagy lőtávolsága miatt gyakran a gépkarabélyok közé sorolják, a pisztolylőszer ellenére. Tűznemváltó segítségével lehetett váltani az egyes (E), sorozatlövéses (S) és a bebiztosított, „zárt” (Z) üzemmód között.
1939M Király-géppisztoly | |
Típus | géppisztoly |
Ország | Magyar Királyság |
Tervező | Király Pál |
Alkalmazás | |
Alkalmazás ideje | 1939–1945 (a három változat összesen) |
Használó ország | Magyar Királyság |
Háborús alkalmazás | második világháború |
Műszaki adatok | |
Űrméret | 9 mm |
Lőszer | 9×25mm Mauser |
Tárkapacitás | 40 db |
Működési elv | Király-féle félszabadon hátrasikló tömegzár |
Tömeg | 39M: 4,15 kg, 43M: 3,85 kg |
Fegyver hossza | 1050 mm |
Csőhossz | 39M: 499 mm[1] 43M: 424 mm |
Elméleti tűzgyorsaság | 760–780 lövés/perc |
Csőtorkolati sebesség | 450 m/s |
Irányzék típusa | nyílt |
A Wikimédia Commons tartalmaz 1939M Király-géppisztoly témájú médiaállományokat. |
A két változatából (39M, 43M) összesen 8000 és 62 000 közötti darabszámot készítettek a különböző források szerint.
A fegyver különlegessége (a zárszerkezet mellett), hogy a tár (menethelyzetben) a csővel párhuzamosan behajtható az előágy erre a célra mart fészkébe,[2] mellyel a fegyver viselése kényelmesebbé vált. Ekkor a tárfészek nyílását egy a tártestre szerelt védőlemez zárta le, így elkerülve a durva szennyeződés csőfarba jutását. Természetesen ebben a helyzetben lövés leadására nem alkalmas, mivel a többi géppisztolyhoz hasonlóan nincsen „csőre töltött” állapota (ún. nyitott tokszerkezetű), hanem csak a zártömböt lehet hátrahúzni, és elsütéskor egyszerre végzi a csőre töltést és az elsütést (hasonlóan az MP 40-hez).
A fegyverre fel lehetett tűzni a rendszeresített 35M típusú bajonettet.