Kaukázusi nyelvcsalád
From Wikipedia, the free encyclopedia
A kaukázusi nyelvcsalád egy feltételezett nyelvcsalád földrajzi alapú megnevezése, amely a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger közötti terület, a Kaukázus közel ötven népének más nyelvcsaládokba be nem sorolható őshonos nyelveit foglalja magában.
kaukázusi nyelvcsalád | |
Beszélik | Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Oroszország (Dagesztán, Csecsenföld, Kalmükföld, Karacsáj- és Cserkeszföld, Kabard- és Balkárföld, Észak-Oszétia) |
Terület | Kaukázus |
Beszélők száma | kb. 7 millió fő |
Nyelvcsalád | kaukázusi nyelvcsalád |
kaukázusi népek | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaukázusi nyelvcsalád témájú médiaállományokat. |
A kaukázusi nyelveket legfeljebb négy olyan csoportra lehet felosztani, amelyek tagjai genetikailag bizonyítottan rokonok, a csoportok közötti genetikai kapcsolat azonban csak valószínűsíthető, de minden kétséget kizáróan eddig még nem sikerült bizonyítani. Ha viszont elfogadjuk a további rokonsági feltételezéseket is, úgy e négy csoportot két nagyobb csoportba lehet sorolni: ebben az esetben a kartvel (vagy dél-kaukázusi) csoport áll szemben a másik hárommal, amelyek együttesen – e felosztás szerint – az észak-kaukázusi nyelvek. A részleteket lásd a következő szakaszban.
A nyelvcsaládon belül a legnagyobb irodalmi múltja a déli (kartvel) csoportnak, azon belül is a grúz nyelvnek van, amely az egyetlen hivatalos nyelv és egyben legtöbb beszélővel rendelkezik. E csoport nyelvei a régészeti, nyelvészeti és antropológiai kutatások eredményei alapján egyetlen közös ősből („ógrúz”) származnak, amely beszélői már az i. e. 3. évezredben a Kaukázus vidékén éltek. Az i. e. 2. évezred végén a kaukázusi nyelvcsalád ősi nyelveit jelentős hettita befolyás érte.
A kaukázusi nyelvekkel próbálták sokáig rokonítani a baszkot is; ez volt az egyik legelfogadottabb elmélet, s a múlt században még ehhez a nyelvcsaládhoz sorolták a lexikonok.