Károlyi Mihály (miniszterelnök)
(1875–1955) magyar politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök / From Wikipedia, the free encyclopedia
Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós (Budapest, 1875. március 4. – Vence, Franciaország, 1955. március 19.) politikus, miniszterelnök, az első magyar köztársasági elnök, emigráns baloldali, a második világháború után rövid ideig követ. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök unokatestvére konzervatív arisztokratából vált radikális demokratává és ellenzéki politikusként a Monarchiában fennálló rendszer kérlelhetetlen kritikusává, majd az őszirózsás forradalom és az első magyar polgári demokrácia vezetőjévé. A második világháború után több évtizedes emigrációból hazatérve rövid ideig párizsi követ volt, de 1949-ben Rajk László letartóztatásának hatására ismét emigrációba vonult. Bírálói „vörös grófként” szokták emlegetni. A Horthy-korszak idején Franciaországban, majd 1949-től haláláig szintén francia emigrációban élt.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Károlyi Mihály (egyértelműsítő lap) |
Károlyi Mihály | |
A Magyar Népköztársaság elnöke | |
Hivatali idő 1918. november 16. – 1919. március 21. 1919. január 11-ig ügyvezető államfő | |
Miniszterelnök | Berinkey Dénes |
Előd | Habsburg József (mint királyi helytartó) |
Utód | Garbai Sándor (mint a Kormányzótanács elnöke) |
Magyarország miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1918. október 31. – 1919. január 11. | |
Kormányzó | Habsburg József |
Uralkodó | IV. Károly (–november 11.) Üres (november 11.–16.) |
Előd | Hadik János |
Utód | Berinkey Dénes |
Katonai pályafutása | |
Szolgálati idő | 1915–1916 |
Rendfokozata | hadnagy |
Egysége | 1. honvéd huszárezred |
Csatái | első világháború |
Születési név | nagykárolyi Károlyi Mihály Ádám György Miklós |
Született | 1875. március 4. Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia |
Elhunyt | 1955. március 19. (80 évesen) Vence, Franciaország |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt | Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt Károlyi-párt Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt |
Szülei | Károlyi Georgine Károlyi Gyula |
Házastársa | Andrássy Katinka grófnő |
Gyermekei | Judit • Éva • Ádám |
Foglalkozás | közgazdász • politikus • diplomata • író |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1893–) |
Vallás | Katolicizmus |
Díjak | Pécs díszpolgára (1947) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Mihály témájú médiaállományokat. |
Politikai tevékenységének megítélése végletesen ellentmondásos, bár abban általános az egyetértés, hogy gyenge kezű, kudarcos vezető volt. Ezen túl azonban a Horthy-korszakban benne találták meg Trianon egyik fő okozóját, hazaárulóként ítélték el, míg a másik oldalon azt az államférfit tisztelték benne, aki felismerte, hogy a Monarchia vezetőinek bűnös háborús politikája Magyarországot az első világháborús katasztrófába sodorja, és a maga módján megpróbált tenni ez ellen. Megítélésének ezek az ellentmondásai a 21. század elején is tovább élnek a magyar belpolitika különböző oldalai között.
Féltestvére, gróf nagykárolyi Károlyi József (1884–1934), Fejér vármegye főispánja, országgyűlési képviselő, az egyik kiemelkedő legitimista politikus a Horthy-korszakban; 1918-ban a forradalom kitörésekor Károlyi József gróf lemondott állásáról és a legagresszívebb ellenfele lett Károlyi Mihály kormányának.[1]