Jugoszlávia Népi Felszabadításának Antifasiszta Tanácsa
politikai testület a második világháború idején a megszállt Jugoszláviában / From Wikipedia, the free encyclopedia
Jugoszlávia Népi Felszabadításának Antifasiszta Tanácsa (szerbhorvátul: Antifašističko vijeće narodnog oslobođenja Jugoslavije, rövídítve: AVNOJ) egy tanácskozó és törvényhozó testület volt, amelyet 1942 novemberében a jugoszláviai Bihácsban hozott létre Josip Broz Tito, a jugoszláv partizánok és a Jugoszláv Kommunista Párt által vezetett fegyveres ellenállási mozgalom vezetője, hogy a második világháború alatt ellenálljon az ország tengelyhatalmak általi megszállásának.
Jugoszlávia Népi Felszabadításának Antifasiszta Tanácsa | |
Alapítva | 1942. november 26. |
Vezető | Ivan Ribar |
Működési régió | Jugoszlávia |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jugoszlávia Népi Felszabadításának Antifasiszta Tanácsa témájú médiaállományokat. |
Az AVNOJ 1943-ban Jajcában, majd 1945-ben Belgrádban, röviddel az európai háború befejezése után ismét összeült. Az ülések között elnökségén, végrehajtó tanácsán és a Jugoszlávia Felszabadításának Nemzeti Bizottságán keresztül működött. Míg a bizottságban Tito elnökölt, addig az AVNOJ üléseit és elnökségét Ivan Ribar vezette. Az AVNOJ második ülése Jugoszlávia új törvényhozó testületévé nyilvánította magát, és úgy döntött, hogy a háború utáni Jugoszlávia többnemzetiségű szövetségi állam legyen.
1944-re a nyugati szövetségesek és a jugoszláv emigráns kormány is elismerte az AVNOJ-t egész Jugoszlávia törvényhozó testületeként. Az AVNOJ harmadik ülésszakát már 1945-ben, az alkotmányozó nemzetgyűlés előkészítéseként hívták össze. Az AVNOJ határozatai rendelkeztek arról, hogy az államszövetségben hat szövetségi köztársaság lesz, és egyúttal meghatározták azok határait. A szövetségesekkel való kapcsolattartásban a száműzetésben lévő kormánytól átvette Jugoszlávia legitim vezető testületének pozícióját is.