Iráni Azerbajdzsán
régió Északnyugat-Iránban / From Wikipedia, the free encyclopedia
Iráni Azerbajdzsán vagy Azerbajdzsán (perzsa nyelven: آذربایجان, Āzarbāijān [ɒːzæɾbɒːjˈdʒɒːn], azeri nyelven: آذربایجان, Āzerbāyjān [ɑːzæɾbɑjˈdʒɑn]) egy történelmi régió Irán északnyugati részén, amely három iráni tartományt foglal magába: Nyugat-Azerbajdzsánt, Kelet-Azerbajdzsánt és Ardabilt, de egyes meghatározásokban Zandzsánt is beleveszik ebbe a listába, földrajzi és/vagy kulturális értelemben is. A régiót többnyire azeriek lakják, de kisebbségben kurdok, örmények, tatok, talisok, asszírok és perzsák is élnek a területen.
Iráni Azerbajdzsán az eredetileg és történelmileg Azerbajdzsánnak nevezett föld, a hasonlóan azeriek lakta önálló Azerbajdzsán a 20. században sajátította ki a szomszédos, azeriek lakta iráni régió nevét. A történelmi Azerbajdzsánt az ókorban Média Atropaténének, az iszlám előtti középkorban Aturpatakannak (Adurbadagan) hívták. Egyesek Iráni Azerbajdzsánt Dél-Azerbajdzsánnak, a Azerbajdzsáni Köztársaságot pedig Észak-Azerbajdzsánnak is nevezik.
Az Orosz Birodalomtól elszenvedett katonai vereségeket követően Perzsia az 1813-as gulisztáni és az 1828-as türkmencsaji szerződés révén minden észak-kaukázusi és kaukázusi területét átengedte Oroszországnak. Az Araksz folyótól délre fekvő területek, amelyek a történelmileg Azerbajdzsán néven ismert régiót foglalták magukban, a Perzsa Birodalom, majd később Irán új északnyugati határa lettek. Az Araksz folyótól északra fekvő területek pedig, amelyeket az Oroszország általi elfoglalása idején nem Azerbajdzsán néven ismertek, ezeket az Orosz Birodalom részeként beolvasztották, majd a terület 1918-tól 1920-ig tartó rövid függetlensége alatt Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaságra kereszteltek, ezutánAzerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság néven a Szovjetunióba épült be, aminek felbomlása után jött létre a mai Azerbajdzsáni Köztársaság.