II. Arszinoé
ókori egyiptomi királynő a Ptolemaida-dinasztiából / From Wikipedia, the free encyclopedia
II. Arszinoé (Ἀρσινόη Φιλάδελφος; Arszinoé Philadelphosz; Memphisz vagy Alexandria, i. e. 316 körül – Alexandria, i. e. 268 júliusa) egyiptomi ptolemaida hercegnő, Makedónia és Trákia királynéja, majd II. Ptolemaiosz feleségeként és társuralkodójaként Egyiptom királynője.
II. Arszinoé | |||||||
Érme Arszinoé képével (Metropolitan Művészeti Múzeum) | |||||||
Uralkodása | i. e. 275–268 | ||||||
Apja | I. Ptolemaiosz | ||||||
Anyja | I. Bereniké | ||||||
Férje | Lüszimakhosz Ptolemaiosz Keraunosz II. Ptolemaiosz | ||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Arszinoé témájú médiaállományokat. |
Egyiptomban született i. e. 316 körül, az első ptolemaida uralkodópár, a makedón származású I. Ptolemaiosz és I. Bereniké lányaként. I. e. 299-ben feleségül ment Lüszimakhosz trák királyhoz, aki később Makedónia királya is lett. Királynéként Arszinoé több várost is irányított, köztük Héraklea Ponticát és Epheszoszt; Szamothrakében ő építtette a szamothrakéi nagy istenek szentélyének rotundáját, amely az ókori görög világ legnagyobb átmérőjű, kör alaprajzú fedett épülete.
I. e. 281-ben, miután férje csatában elesett, Arszinoénak menekülnie kellett Epheszoszból. A makedóniai Kasszandriába szökött, ahol feleségül ment féltestvéréhez, Ptolemaiosz Keraunoszhoz, aki közben Trákia királya lett. Nem sokkal később, i. e. 280-ban Keraunosz megölette Arszinoé két fiát, és elűzte a királynét. Arszinoé előbb Szamothrakéra menekült, majd Alexandriába, ahol testvére, II. Ptolemaiosz, Egyiptom királya élt. I. e. 275-ben összeházasodtak, és közösen a Philadelphoi (Φιλάδελφοι, „testvérszerető”) nevet viselték.
Arszinoé fivére minden uralkodói címét felvette, a korabeli érméken is együtt szerepelnek. A külpolitikában is jelentős szerepet töltött be, az első szír háború (i. e. 274–271) utolsó szakaszában és a kremonidészi háború idején is. Egy i. e. 268-ban kelt athéni dekrétum az első írott dokumentum a klasszikus ókorból, amely tanúsítja egy nő aktív részvételét a nemzetközi politikában.
Az 1992-ben felfedezett milánói papirusz tanúsága szerint Arszinoé három olimpiai kocsiversenyt is megnyert, valószínűleg i. e. 272-ben.
Halála után, amely i. e. 268 júliusában következett be, II. Ptolemaiosz továbbra is említette hivatalos dokumentumaiban, és szerepeltette pénzérméin is. Alexandriában és Memphiszben templomot emelt Arszinoé emlékének, emellett több várost is elnevezett róla. Arszinoé állami kultusza, melyet Ptolemaiosz alapított, még kétszáz évig fennállt.