I. Mexikói Császárság
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az I. Mexikói Császárság egy rövid életű államalakulat volt Észak- és Közép-Amerikában, 1822-től 1823-ig. Magába foglalta a mai Mexikót, az Amerikai Egyesült Államok déli részét, Belizét, Costa Ricát, Salvadort, Guatemalát, Hondurast és Nicaraguát. 1823. március 19-én I. Ágoston császár lemondott, kikiáltották az I. Mexikói Köztársaságot, ezzel az államalakulat megszűnt létezni.
Ez a szócikk az I. Mexikói Császárságról szól. Hasonló címmel lásd még: II. Mexikói Császárság. |
Gyors adatok
Imperio Mexicano | |||
1821 – 1823 | |||
| |||
Mottó: „Religión, Independencia, Unión” „Vallás, függetlenség, egység” | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Mexikóváros | ||
Terület | 4 925 283 km² | ||
Népesség | 6 500 000 (becsült) fő | ||
Vallás | római katolikus | ||
Államvallás | katolicizmus | ||
Pénznem | mexikói peso | ||
Kormányzat | |||
Államforma | Alkotmányos monarchia | ||
Államfő | Mexikó Császára I. Ágoston | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Imperio Mexicano témájú médiaállományokat. |
Bezárás