Hágai egyezmények
Egyezmény / From Wikipedia, the free encyclopedia
1899-ben és 1907-ben két nagy átfogó nemzetközi konferenciára került sor Hágában, amelyeken a részt vevő államok számos, a modern korszakot érintő nemzetközi jogi kérdést kívántak rendezni. Az eredeti tervek szerint egy harmadik "fordulót" is tartottak volna, de erre az első világháború miatt nem került sor.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az ezeken a konferenciákon elfogadott nemzetközi szerződések, nyilatkozatok a nemzetközi jog számos területén alkottak maradandót. Így máig komoly hatással bírnak a nemzetközi hadijog, vagy nemzetközi humanitárius jog területére, hiszen ekkor fogadtak el a történelem során először általános szárazföldi hadviselési szabályzatot, foglaltak írásba szabályokat a tengeri, valamint rendkívül kezdetleges formában ugyan, de a légi hadviselésre is. A genfi egyezmények mellett a hadijogi szabályok elsődleges forrásai ezek az egyezmények voltak. Megkísérelték szabályozni a háborúk indításának kérdéseit is, csekély sikerrel, ám ennek mai napig ható eredménye, hogy ekkor jött létre az Állandó Választottbíróság (Permanent Court of Arbitration), amely hágai központtal a mai napig működik. Az ENSZ elsődleges bírói fóruma, a Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice) abban az épületben, a hágai Béke Palotában működik, mint az Állandó Választottbíróság.