Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárné
porosz királyi hercegnő, orosz cárné / From Wikipedia, the free encyclopedia
Alekszandra Fjodorovna orosz cárné, született Sarolta porosz királyi hercegnő (németül: Friederike Luise Charlotte Wilhelmine von Preußen, oroszul: императрица Алекса́ндра Фёдоровна; Berlin, 1798. július 13. – Carszkoje Szelo, 1860. november 1.) a Hohenzollern-házból származó porosz királyi hercegnő, I. Miklós orosz cárral kötött házassága révén 1825–1855 között Oroszország császárnéja.
Alekszandra Fjodorovna | |
Friederike Luise Charlotte Wilhelmine von Preußen | |
Alekszandra Fjodorovna orosz díszruhában (Franz Krüger, 1836) | |
Oroszország cárnéja | |
Uralkodási ideje | |
1825. december 1. – 1855. március 2. | |
Koronázása | moszkvai Uszpenszkij-székesegyház 1826. szeptember 3. |
Elődje | Badeni Jelizaveta Alekszejevna |
Utódja | Hesseni Marija Alekszandrovna |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Hohenzollern-ház Romanov-ház |
Született | 1798. július 13. Berlin |
Elhunyt | 1860. november 1. (62 évesen) Carszkoje Szelo |
Nyughelye | Péter–Pál-székesegyház |
Édesapja | III. Frigyes Vilmos porosz király |
Édesanyja | Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő |
Házastársa | I. Miklós orosz cár |
Gyermekei | II. Sándor orosz cár Marija Nyikolajevna Olga Nyikolajevna Alekszandra Nyikolajevna Konsztantyin Nyikolajevics Nyikolaj Nyikolajevics Mihail Nyikolajevics |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandra Fjodorovna témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
III. Frigyes Vilmos porosz király és Lujza mecklenburg–strelitzi hercegnő negyedik gyermekeként, a későbbi I. Vilmos német császár testvéreként született. 1817-ben kötött szerelmi házasságot harmad-unokatestvérével, I. Sándor orosz cár második öccsével, Miklós nagyherceggel. Mivel a cárnak nem születtek gyermekei, és 1824-ben Konsztantyin – a cár legidősebb öccse – is lemondott trónigényéről, így Alekszandra férjére szállt a cárevicsi cím, 1825-ben pedig a cári korona.
Férjével való boldog kapcsolatából tíz gyermeke született, akik közül heten élték meg a felnőttkort. Gyermekei között van a későbbi II. Sándor orosz cár, valamint Olga württembergi királyné és Alekszandra hessen–kasseli hercegné is. 1860-ban, hatvankét éves korában hunyt el betegség következtében. A Romanovok hagyományos temetkezési helyén, a Péter–Pál-székesegyházban helyezték el.